Azért, aki vagy [Jimin ff.] - Befejezett

43. Szilveszter 1/2 Érkezések

Jimin segített kitakarítanom a házat legalább annyira, hogy vendégeket tudjak fogadni. Rakott zenét, így sokkal élvezetesebb és gyorsabb volt az egész, pláne azért is, mert közben folyamatosan poénkodott. Kergetett a seprűvel, és fel akart mosni engem is, amit nyilván nem hagyhattam, ezért a pókhálózóval kezdtem védekezni, ami így sajnos eltörött.

Harmincegyedikén Jimin már délelőtt itt volt nálam, holott a többiek nagyjából négy körülire mondták az érkezésüket.

- Mi lenne, ha addig csak pihennénk? Nem aludtam valami sokat este. - vetette fel az ötletet, aminek nem tudtam nemet mondani, mert én se voltam kivétel. Kora hajnalig írtam, aztán annyira fáradt voltam, hogy a kanapén kinyúlva aludtam el.

Felmentünk az ágyig, én pedig rögtön ledobtam magam, és hátra feküdve felemeltem a kezem a fejem fölé. Szeretek csillag pózban lenni, még ha így Jiminnek esélye sincs kényelmesen mellém helyezkedni.

A függönyhöz lépett, hogy behúzza, így a helyiség majdnem teljesen elsötétült. Hallottam, ahogy nagyot ásít, lerúgja magáról a papucsát, majd erőtlenül lehullott mellém az ágyra. Hason feküdt, ellentétben velem, de fejével felém volt fordulva, szemei azonban csukva voltak.

Azt hittem elaludt, mivel nagyon csöndben volt, így én is próbáltam félálomba kerülni, hogy utána oldalra fordulva teljesen elaludhassak, de ekkor közelebb húzódott, és a kezét a hasamra simította. Megragadta a pólómat, és lassan alácsúsztatta ujjait, miközben apró köröket rajzolt a bőrömre. Lángoltam az érintése alatt, ő pedig mintha tudta volna ezt, halkan felnevetett. Fel és le simogatott, néha körözve, hogy mindenhol elérjen, így felhúzva egészen a melltartómig a pólómat.

Bevallom, jól esett, ahogy kellemes érzést keltve bennem libabőrös leszek mindenhol, mégis elfogott egy ismeretlen érzés, ami olyan volt, mint a kétség. Elfordítottam a fejem, hogy ha esetleg kinyitná a szemét, akkor ne lássa az arcomat. Ajkaim elnyíltak egymástól, úgy vettem egyre hangosabban a levegőt. Ráérősen simogatott, a melltartóm alsó részétől egészen a nadrágom korcáig, de egy idő után ezt is megunta.

Kihasználva, hogy a térdem fel van húzva, könnyűszerrel bekúszott ujjaival a nadrágom alá, majd bugyin keresztül a nőiességemre simított. Aprót rándult a testem erre az érintésre, mire ő még közelebb jött hozzám. Egyrészt azért, hogy jobban hozzám férjen, másrészt pedig, hogy a nyakamba tudja fúrni a fejét.

Apró csókokkal kezdte el halmozni a területet, lent pedig gyengéden simogatott, azonban minden alkalommal, mikor lejjebb ért a hüvelyemhez, ujjával megnyomta a kezét és a bőrömet elválasztó anyagot, ezzel ingerelve. Kis idő után már frusztráló volt, hogy csak így ér hozzám, és, hogy csak ilyen keveset érzek belőle, és ez annyira megrémisztett, hogy a szemeim kipattantak, a mellkasom pedig hevesebben kezdett fel és le mozogni.

Még bugyin keresztül is éreztem, hogy az ujja által gyakorolt enyhe nyomás miatt nedves leszek, elvégre a legérzékenyebb pontomat ostromolta, ahova még soha senki se nyúlt. És ez nem tetszett. Undorítónak és mocskosnak tartottam miatta magam, így felültem, és otthagyva a férfit elmentem a fürdőbe. Magamra zártam az ajtót, és mintha megvesztem volna, leszedtem magamról a ruháimat, és beálltam a zuhany alá.

El sem tudtam képzelni, milyen érzés volt ez Jiminnek, és, hogy most mit gondolhat. Megint megbántottam egy olyan dologgal, amit most én sem értek. Jó érzés volt, mikor a hasamat simogatta, de amint lejjebb ért oda, szorongani kezdtem, és nem bírtam magammal. Mintha paranoiás lennék az érzékeny területeimre.

Megígérte, hogy lassan fog haladni, de neki is vannak szükségletei, és korlátai, amit úgy érzek, kezdi elérni. Ha nem hagyom ezeket az apró dolgokat neki, egy idő után más megoldást fog keresni, más nő személyében. De talán ez lenne számára a legjobb. Keresni egy olyat, aki illik hozzá, aki tapasztalt, aki nem egy ilyen félős bárányka, mint én. Valamiért most úgy érzem, sosem lennék képes leengedni oda a kezét, még ha könyörögne se.

Mire visszaértem, Jimin már mélyen aludt. Tényleg nagyon fáradt lehetett, elvégre arra se kelt fel, hogy befeküdtem mellé. Lágyan simogatni kezdtem az arcát, amit úgy szeretek, mégsem tudtam boldog lenni, hogy itt van.

- Sajnálom, hogy ilyen vagyok. - suttogtam, majd egy puszit nyomtam az orrára, és elfordulva tőle megpróbáltam aludni pár órát, amíg a többiek ideérnek.

--------------------------

Az első vendég Young Mi volt, aki rögtön elmosolyodott, mikor bejött. Rég látott ismerősként borult a karomba, és köszöntött, már-már könnyekkel küszködve. Sajnos nem volt időnk beszélni, mert amint beljebb mentünk, megint kopogtak, ám ez a személy nem várta meg, míg ajtót nyitok.

- Haliho. - vigyorodott el Tae. Rögtön a konyha felé fordult, hogy letehesse az asztalra a szatyrokat, amikben nyilván alkohol volt, majd elém állt. Karjait körém fonta, úgy emelt fel, és megpörgetett a levegőbe, miközben én úgy kapaszkodtam belé, mintha az életem múlna rajta.

- Utálom, mikor ezt csinálod!

- Tudom, de én szeretem. Ez meg mi...? - vonta félre homlokomról a hajam, hogy hozzáférhessen a tapaszhoz, ami a sebemet rejtette.

- Hosszú sztori. Majd egyszer ha unatkozol elmondom.

- Azt az ügyetlen formádat.. Oh, szia. - nézett Young Mi felé, aki szerintem teljesen lefagyott. - Kim Taehyung vagyok. - mutatkozott be rendesen, úriemberhez méltóan. Young Mi csak arra volt képes, hogy bólintson egyet, majd nagy neheze kinyögje a nevét, ami Young Mimi lett. Még szerencse, hogy sokszor emlegettem őt a férfinak, így tudja a nevét.

Nem kellett sokat várni, hogy az utolsó személy is befusson. Nagyot nyeltem, mikor megláttam Soo Ho-t az ajtóba, aki hasonlóan Tae-hoz, hozott pár üveg szeszt.

- Csak nem elkéstem? - mosolyodott el, felém pillantva.

- Soo Ho! - Young Mi elsuhant mellettem, majd a bátyám nyakába ugrott, aki azonnal elkapta, nehogy leessen a lány. Ők már akkor megtalálták a közös hangot, mikor először találkoztak, így nem lepődök meg, hogy most, mikor még csak harmadjára látják egymást, így örülnek a másiknak.

- Nőttél? És fogytál is.. Bassza meg, kész bomba nő lett belőled.

- Na! Még a szemedet is leveszed róla! - szólaltam fel, szétválasztva őket, majd Young Mi elé álltam. A lány átdobta karját a vállamon, másik kezét pedig a hónom alatt csúsztatta elém, mellkasom előtt pedig összekulcsolta ujjait, így ölelve magához.

- Nyugi már. Szabad ember vagyok, hadd pasizzak.

- Mi? - lepődtem meg. - Mi van a doki fiával?

- Na igen.. - sóhajtott fel, majd állát a vállamra helyezte. - Nem jöttek össze a dolgok. Még jó, hogy hamar túlteszem magam ezeken. - nevetett fel kínosan, ami a szívembe mart. Éreztem, hogy nem mondta őszintén, csak a többiek miatt csinálja ezt. Annyira örült ennek a fiúnak, mégis mi a franc történt? Nem hiszem el, hogy pont őt veri ezzel a sors.

- Szóval.. - csaptam össze a tenyerem, majd úgy fordultam, hogy mindenkire rálássak. Kivéve Young Mi-re, aki nem volt hajlandó elengedni. - Soo Ho, ő itt a legjobb barátom, Taehyung, Taehyung, ő itt a bátyám. - kezet fogtak, majd a másik férfire nézett. - Ő pedig itt Jimin, a pasim. - hadartam el, hogy ne kelljen csámcsognom rajta. Szemei kitágultak, de ettől függetlenül neki is bemutatkozott egy kézfogás kíséretében.

- Szólhattál volna, hogy bepasiztál.

- Miért? Min változtatott volna?

- Így nem tudom a Kwang család szeretetében üdvözölni.

- Nem is kell! - emeltem fel a hangom, és dobbantottam egyet a lábammal, mielőtt Jimin komolyan venné a hülyeségeit.

- Na jó, mielőtt még kitörne a családi perpatvar, igyunk egy kicsit. - ajánlotta fel a dolgot Taehyung. Soo Ho szemei rögtön felcsillantak, ahogy Young Mi-é is.

- Végre egy jó ötlet. - felelte a bátyám, majd megindult a konyhába, poharakat keresni. Miért van ilyen rossz érzésem efelől?