Zivatar és napfény

77. fejezet: Szünet a kúrián

   Ravennek végre sikerült a szobájában elkapnia Pitont, és megbeszélte vele a szünetet. Tehát úgy volt, hogy a testvérek a Malfoy-kúrián lesznek, viszont másról is szó esett. Severus eljött a Roxfortba, hogy egyeztessék a részleteket, és engedélyt kapott arra, hogy csak ő egyedül elmehessen szenteste napján Fawnhoz. Néha, álcában eddig is küldött levelet a nagymamának a hogylétük felől, természetesen a beazonosítható információkat mellőzve, de most végre találkozhatott is vele. Csak azt sajnálták a testvérek, hogy Ravennek elővigyázatosságból ismét ki kellett maradnia ebből, de Severus megígérte, hogy mint mindig, az ő ölelését is átadja.

- Per bá', huszonnegyedikén nem tudsz esetleg néhány órára eljönni a Roxfortból? – kérdezte a fiú. – Ha nem leszünk együtt szünetben, menjünk el valahova enni. Mondjuk ide Roxmortsba, hogy közel legyünk az iskolához. Csak hárman. Nem is tudom, csináltunk-e ilyet valaha.

- Ez tök jó lenne – helyeselt Raven. – Szerintem még nem ettünk így hármasban, mármint ünnepi alkalomból.

- Rendben van – egyezett bele Piton. A testvérek nagyon örültek ennek.

- Viszont, Perselus bácsi... nem lesz veszélyes nekünk most így a kúria? Ugyebár, vannak, akik nem bíznak se benned, se bennünk, és még ott van a „legenda" – rajzolt macskakörmöket –, hogy muglik a nagyszüleink.

- Malfoyék nem fogják engedni. Náluk más sem bánthat, mert rokonaim vagytok.

- Ja, aha. Hát, bizakodjunk. Bár nem hiszem, hogy Malfoyék szavára sokat adnak mostanában.

- Te úgyis sokat leszel Dracóval – szólt Severus. Raven amellett, hogy elpirult kicsit, a szemét forgatta. – Ha meg engem el akarnak találni valami átokkal, bemutatom a higanymozgásomat, amit nemrég tanultam... ezt figyeld, Per bá'!

De Piton konokul elfordult.

Raven együtt utazott a mardekáros csapattal a hazafelé tartó vonaton, aztán a mágikus falon átlépve külön indultak tovább – azaz ő és Draco kerestek egy alkalmas zugot, ahol a fiú, aki már letette a hoppanálási vizsgáját, Ravent karon fogva hoppanálhatott, hogy aztán a Malfoy-kúria előtt bukkanjanak fel újra.

- Severus is lassan itt lesz, szerintem - nézett körbe a lány.

- Megvárjuk?

- Aha. Hé, most már nyitottabb vagy vele kapcsolatban? - vigyorgott rá.

- Ha nem jön hülyeségekkel, mint a múltkor, akkor nem bánom.

Raven már épp nyitotta volna a száját, hogy Kecske Tóniról kérdezzen, de ekkor felbukkant nem olyan messze tőlük Severus, és vidáman melléjük ugrott.

- Szia, Raven! - ölelte át a húgát, aztán Dracóra nézett. - Jó téged is újra látni ennyi idő után!

Draco csak biccentett, mire Ravennek nevethetnékje támadt, de elfojtotta. Beléptek a kúria udvarára, ott pedig már előttük is termett három házimanó, hogy bevigyék a csomagjaikat. Odabent a tavaly nyárinál is komorabb Narcissa és a halvány arcú, lesoványodott Lucius köszöntötte őket. Ezt követően a manók megmutatták a testvéreknek a két szobát, amelyet itt tartózkodásuk idejére kaptak.

- Tyűha! - ámuldozott Severus a vendégszobája láttán. - Micsoda házimanók dolgoznak itt!

- Már ezért a kijelentésedért is kapásból kidobhatnának a varázslótársadalomból manapság - cinizált Raven.

- Azért megdicsérem őket. Na, indulok és bevágódom a Malfoyoknál.

- Csak dobd be azt a higanymozgást, és a tieid.