Zivatar és napfény

62. fejezet: Piton álma

   Július végén megérkezett Raven roxforti levele, így az azt követő napokban Severusszal beiktattak egy Abszol úti látogatást is. Ennek reggelén Pitont nem találták otthon: a varázsló még előző nap, késő délután távozott Féregfarkkal, és most délelőtt tizenegy óra tájban tértek vissza. A nagybácsi olyan hírt hozott, amitől a testvérek csapot-papot otthagytak és szaladtak volna megölelgetni, ha nem hoppanál. Ugyanis... megkapta a sötét varázslatok kivédése-tanár állását!

Raven és Severus örömükben egymást rázták a válluknál fogva.

- Per bá' megkapta az állást!!!!!!!!!!!!!

- Megkapta! Megkapta!!

Azzal ölelkezve pörögni kezdtek.

- De jó! Ő lesz mostantól a sötét varázslatok kivédése tanár! Ez szuper! – örvendezett Raven.

- Gratulálok, Per bá', bárhol is vagy! Azt sajnálom, hogy engem már nem tanít, de legalább végre teljesült az álma!

- De várj, és akkor ki lesz az új bájitaltan-tanár?

- Meg kell majd kérdeznünk, amint visszaér. Majd mesélj sokat!

Pár perc múlva aztán leálltak a pörgéssel, és úgy döntöttek, most indulnak is az Abszol útra megvenni Raven felszerelését, majd este faggatják tovább Pitont. Bezárták az ajtókat és ablakokat, magukhoz vették utazóköpenyeiket, és hoppanáltak a varázslók bevásárlóközpontjához.

- Unalmas lesz nélküled – mondta Severus, miközben már a boltok között haladtak.

- Dehogy lesz, mész gyógyítani.

- Igaz, azt már alig várom! Na, és te mit mondasz majd most a pályaválasztási tanácsadáson?

- Hát, annyi ötletem nincs, mint neked. De most majd alaposan beleásom magam a témába. Mindenképpen valami bájitalosat szeretnék, utánanézek, mire lehet szakosodni. Ó, odanézz.

Raven követte Severus tekintetét, és a nagy ablakokon át meglátták, hogy Madam Malkin talárszabászatában áll Draco és Narcissa, méghozzá Potter, Granger és Weasley társaságában. Draco látszólag a hármast sértegette éppen.

- Görény – csóválta a fejét Raven.

- Tökéletesen fogalmaztál – helyeselt Severus. Betértek a talárszabászattal szemben lévő étterembe venni két szendvicset, mikor pedig visszatértek az utcára, addigra szemközt már csak a griffendéleseket és a bolt előtt álldogáló Hagridot látták, akivel Severus röviden szóba is elegyedett.

Maga az Abszol út egyébként nem volt épp szívmelengető látvány mostanság: kezdve azzal, hogy két üzlet is bezárt, mert a fagylaltozó és a pálcabolt tulajdonosai eltűntek – volt kirakatukon vagy nem lehetett belátni a deszkáktól, vagy a benti feldúlt helyiséget bámulhatta meg az ember; aztán minden kirakat tele volt ragasztva plakátokkal a halálfaló-veszélyhez kapcsolódóan, és persze ott álltak a standok, mindenféle álvédelmet kínálva a járókelőknek. De Severus és Raven benéztek a Weasley-ikrek újonnan megnyitott boltjába is, ugyan nem vettek semmit és épp csak körbenéztek, maga a légkör legalább ellensúlyozta a kinti komorságot. Raven szerint a Weasleyk humora kifejezetten hasonlított Severuséra – igaz, a fiú is egyetértett abban, hogy ha nem volna a griffendélesek és mardekárosok közti ellentét, jó barátok lehetnének.

A vásárlás befejeztével az Abszol út bejárata előtt álltak meg, hogy Raven utoljára leellenőrizze a listáját, és ekkor Malfoy egyszer csak felbukkant, az ő irányukba tartva.