Zivatar és napfény

83. fejezet: Döntések

Raven júliusban és augusztusban tanult, hogy le tudja tenni a vizsgáit. Draco nem készült visszatérni a Roxfortba befejezni a hetedévet, így hát úgy alakult, hogy vele is csak szünetekben találkoznak szeptembertől. A lánynak egész mostanáig nem válaszolt se Tracey, se Scarlett, de a lány arra gondolt, a vizsgán legalább utóbbit láthatja majd.

A Roxfort Expressz vitte a diákokat így augusztus 24-én, a tanév ugyanis a különbözeti vizsga miatt hamarabb kezdődött az érintetteknek. A peronon Raven elbúcsúzott Severustól és Fawntól, majd felszállt a vonatra. Remélte, hogy valahol megpillantja Scarlettet, de a másik megelőzte.

- Raven!

Az említett hátrafordult, és látta a szőke lányt, amint felé közeledik az utazóládájával és vak baglyával, Csillaggal a vállán.

- Scarlett - mosolyodott el Raven.

- Öh... ne haragudj, Raven, hogy egyikünk sem válaszolt - mondta Scarlett kissé félszegen. - De csak két hete tudtunk hazatérni a házunkba, és ott volt a levél. Akartunk írni, csak nem nagyon tudtuk, mit, és mivel megtudtam, hogy te is jössz vizsgázni, gondoltam... jobb lenne ezt szóban.

- Semmi baj. Keresünk egy fülkét?

Nemsokára találtak is egyet, amely még üresen állt, oda lepakoltak, és leültek egymással szemben.

- Nagyon régen láttam Csillagot - mondta Raven. - Szépen megnőtt.

- Ugye? - mosolygott Scarlett. - Sajnos a gyógyítók, akiket megkérdeztünk, azt mondták, valószínűleg nem lehet javítani a látásán, de azért még felkeresünk másokat is. De Csillagot nem is zavarja, hogy vak, egész jól tájékozódik. Kézbesítésre nem használjuk, de nagyon szeret röpködni a kertben.

- Örülök.

Kicsit csendben voltak.

- Sajnálom még egyszer - szólt Raven.

- Nem kell, értem - rázta a fejét Scarlett. - Én végig azt reméltem, hogy csak színjáték az egész, és igazam lett szerencsére... szomorúak voltunk, mikor elmentél, de már megoldódott minden. Illetve... majdnem. Nagyon sajnálom a nagybátyádat... szerettünk volna ott lenni a temetésen, csak későn találtuk meg a levelet.

- Ha szeretnétek még elmenni hozzá, szívesen elviszlek.

- Az jó lenne.

Ismét hallgattak egy keveset, utána pedig a fekete hajú lány szólt újra.

- Remélem, akkor nem haragszotok rám mindemiatt... kicsit önzőnek érzem magam most, hogy hátat fordítottam nektek és itt pedig szeretném, ha lehetnénk ugyanúgy barátok.

- Persze, hogy lehetünk! Csak nagyon zavaros volt ez az év, de nem haragszunk. Minden érthető... értem, miért kellett csinálnod, és a helyedben én sem cselekedtem volna máshogyan. Nem árultál el minket, hanem hősiesen kiálltál a halálfalók ellen.

- Köszönöm - mosolygott Raven, és Scarlett is viszonozta. - Tracey elsején jön?

- Igen, mivel ő egy egész évet hagyott ki, nem kell vizsgáznia.

- Várj csak, és te... te is hetedéves leszel, nem? Ha kihagytad a hatodévet, hogyan engedték?

- Ja, igen, ezt el akartam mesélni. Traceyvel, Lilyvel, Megannel és Mandyvel úgy döntöttünk, nem jövünk vissza a Roxfortba. Megan nagypapája tanár a Beauxbatonsban, és mikor megtudta, mi történik itt, hazajött és néhány másik mágussal tanította a gyerekeket, akik nem jöhettek a Roxfortba. Begyűjtötték még az elsőéveseket is. Mi is csatlakoztunk hozzájuk, bár nekünk elvileg kötelező lett volna visszajönni. Lily úgy döntött, újrajárja a hatodévet, Megan és Mandy pedig szintén hetedévesek lesznek. Én szerintem eleget tudtam tanulni ott is, ezért gondoltam, megpróbálom a különbözeti vizsgát. Maximum én is Lilyvel járok majd egy évfolyamba. Tényleg, Severus hogy van?