-Tegnap náluk voltunk vacsizni. Ma pedig ők jönnek át hozzánk és a csajszi ott alszik nálunk. -Igen..-mosolyodtam el halványan.
-Ohh értem-bólogatott-Hát..Akkor még találkozunk!-nézett rám-Nicole..-tette hozzá szerényen.
-Örültem-intettem bénán.
-Nekünk mennünk kell-vette sietősre a dolgot a kisebbik Schnapp, majd tólni kezdte a bevásárlókocsival együtt a testvérét-Akkor majd tali! Szia!
-Sziasztok!
Huuh...Ez de gáz volt. Remélem egy jövőbeli osztálytársam sem látta meg ezt a jelenetet.
[...]
-Kincsem-kiáltott fel anya-5 perc múlva indulunk át a szomszédba..
-Tudom-szóltam vissza nevetve, miközben kihalásztam a szekrényből az egyberuhámat, amit a vacsira veszek fel.
-Az ott alvós cuccodat elraktad?
-Persze-válaszoltam, majd az ajtómat becsukva elkezdtem magamra rángatni a piros, épphogy térd alá érő szoknyámat, amit egy egyszerű farmerdzsekivel dobtam fel, aminek az allját feljebb hajtottam, ezzel az elegáns beütést eltűntetve outfitemből, s mindezekhez egy szintén piros teniszcipőt társítottam.
Azt hiszem, elkészültem. A székemről felkaptam rózsaszín...ki nem találjátok milyen márkájú...hát persze, hogy Vans hátizsákomat, amibe a pizsimet és az ott alvós cuccaimat pakoltam, majd telefonomat lekapva a töltőről szaladtam le anyuhoz, aki már a kabátját vette.
-Indulhatunk?-nézett végig rajtam.
-Persze-kaptam fel fél vállra a táskát és előre mentem az ajtóhoz, amin nemes egyszerűséggel ki is léptem, s anyu pedig követett.
[...]
A jó öreg kapucsengő itt sem hiányzott, feltéve, hogy egy brutális nagy ház előtt álltunk, ami nem volt semmi őszintén szólva. Ha nem tudnám kik a szomszédok, esküszöm azt hinném, hogy egy nyaraló körzetbe költöztünk. A csengő megnyomása után nem sokkal már nyílt is a kapu és kilépett az ajtón Karine, aki mosolyogva várta érkezésünket.
-Sziasztok!-köszönt, majd elállt az ajtóból, hogy bemehessünk-Nyugodtan lerakhatjátok itt a kabátaitokat-mutatott a fogasok irányába.
-Sziasztok!-lépett elénk Chloe.
-Szervusz!-mosolyodott el anya, majd körbenézett.
Hát persze, hogy a "csávókáját,, kereste, akiről annyit beszélt nekem. Nagyon várja már az unokákat szerintem...