59.rész

875 65 2
                                    

🕒Visszaemlékezés🕒
Mikor Chloe a fürdőruháját próbálgatta, én pedig közben kint rajzoltam, folyamatosan tépegettem ki a lapokat, annyira rosszul sikerültek a terveim. Egyik ilyen alkalommal, benyitott Noah és ismét kitéptem egyet és ahogy már egyszer elmeséltem, levágtam a ceruzámat a földre az idegességtől. Azonban a kitépett lap alatt pont a szóban forgó rajz volt. Egy emberi testet ábrázolt, azonban csak az izomzatát teljesen elvetemült formában. Mikor mesélni kezdtem a ceruzás és a szüleim szerelméről szóló történetet, Noah folyamatosan a vázlatfüzetemet nézte, de akkor annak nem tulajdonítottam nagy figyelmet.
🕒Visszaemlékezés vége🕒
Továbbra sem hagyta el semmi a szánkat. Nesztelenül átölelt, én pedig igyekeztem nem sírni azzal a módszerrel, hogy inkább arra gondoltam, hogy végre megint olyan együttérző az engem ölelő fiú és ezért is szeretem annyira.
-Nem sírsz-suttogta nevetve.
-Mert nem akarom hogy beleőrülj abba, hogy folyamatosan a karjaidban szipogok-kuncogtam.
-Dehogy őrülnék bele-puszilt bele a hajamba.
⭐Noah szemszöge⭐
A hajába pusziltam, közben pedig mélyen beszívtam azt a lágy illatát, aminek hatására a szívem rendellenesen kezdett dobogni. Soha a büdös életben nem tudtam milyen, ha pillangók repkednek a gyomrobdan, ezért hülyeségnek is hittem, azonban akkor először történt ez meg velem. Jó érzés volt tudni, hogy a lány akibe fülig belezúgtam, biztonságban érzi magát mellettem, s az, hogy a vékony kis keze átölelt, a feje pedig a mellkasomat fúrta csak ráadás volt. A szerelmesek táborát sem erősítettem soha, de most már szerintem eljutottam odáig, hogy végre valakiért akár tűzbe is tenném a kezem. Szerintem már kavarunk. Gondolat menetemet az zavarta meg, hogy Nicole lassan kimászott a kezeim közül, majd közölte, hogy megjöttek a szüleim. Már indult volna ki, de gondoltam játszom még a hős szerelmest, megragatam a karját, ezek után magamhoz rántottam, mire belém kapaszkodott, majd lassan, aznap sajnos utóljára megcsókoltam. Kuncogva csókolt vissza, majd elválltunk és kezét az enyémben felejtve húzott ki maga után az emelet folyosójára. Mielőtt mindenki meglátott volna, elengedett, s pár lépést arébb ment, hogy teljesen természetesnek tűnjünk. Chloe a történtekhez képest nagyon jól nézett ki, szinte semmi megviselés nem látszódott rajta, sőt a vártnál sokkal jobb kedve volt...

Más vagyWhere stories live. Discover now