-Hát..Rendben-vonta meg a vállát-Na gyere, mert anyukádék már egyszer hívtak minket-indult meg, én pedig utána.
[...]
-Na és mesélj, milyen eddig a környék?-intézte már kb. a nyolcvanadik kérdésést nekem Karine, aki nagy hangsúllyal megkért, hogy szólítsam így, mert így sokkal közvetlenebb.
-Eddig minden rendben van. Az emberek kedvesek és csendes kis hely.
-Azt meghiszem-bólintott Mitchel.
-Anya-szólalt meg végre valahára Chloe-Nem aludhatna holnap nálunk Nicole?
-De Chloe..Hisz még nem is kérdezted meg senkitől-dorgálta meg.
-Nem lenne ellenemre-vont vállat anya, majd rám mosolygott.
Nagyon örülhetett, hogy végre lesz barátom. Ha egy is, de lesz. Kiskoromban sem volt sok és a tinikor elkezdtével sem volt ez másképp. Most pedig lesz, akinek minden csajos dolgot elmondok és akivel majd kibeszélem a pasikat. Legalábbis ő azt hiszi, hogy a tinilányok ezt csinálják.
-Hát..-gondolkodtam el, ugyanis a félénkségem még mindig dolgozott, ráadásul még soha nem aludtam senkinél.
Nem akartam bunkónak tűnni, Chloet sem szerettem volna megbántani és hozzátéve anyunak sem akartam csalódást okozni, ezért beleegyeztem.
-Csodás-csapta össze a tenyerét Karine-Holnap este családi vendég estét tartunk-ujjongott. -Anya nee-nyavajgott Chloe a legkevésbé sem boldog arccal.
-Chloe-szólt rá az apja-Tudod, hogy a családi este szent és sérthetetlen anyád számára.
Na, az ő arca sem volt valami bizalmat sugalló, ennek ellenére mégis érdekesnek tűnt a dolog.
[...]
-Na hát, akkor holnap este találkozunk. Jó éjszakát!-köszöntek el, majd anya kíséretében távoztak.
Te jó ég! Holnap máshol alszom! Még azt sem tudom mit szoktak csinálni az emberek egy ottalvós estén. Be fogok égni. E gondolatok hatására, hipersebességgel rohantam fel a szobámba, majd a gépemet bekapcsolva, csajos esti programok után kezdtem el kutakodni. Tudom, ez nagyon gáz, de tényleg nem aludtam még senkinél, soha...
