24.rész

1.1K 61 0
                                    

[...]
A szobámban ültem az e-maileket olvasva, kezemben egy nagy tál rágcsálnivaló társaságában. Spaghetti (a kutyusom) a szobám kellős közepén feküdt, s mikor a másik oldalára fordult, néha felnyüszített. Az egész házban csak ezt és az egerem kattanásait lehetett hallani. A szüleim nem voltak otthon a munkájuk miatt, Chloe és Nicole pedig számításaim szerint már rég a parton strandröpiztek, vagy akármi. Felmerülhet a kérdés bennetek, hogy vajon miért nem mentem velük. Tulajdonképpen saját magam miatt. 1 hete teljesen felfordult körülöttem minden. Új szomszédaim lettek, folyamatosan követelik az új videókat, holott nagyon is tudják, hogy egyáltalán nincs időm hasonlókra, hétfőtől megkezdódik számomra a középfokú oktatás, tehát középiskolás leszek, tele leszek egy csomó új emberrel és félek hogy ki fognak használni csak azért, mert kicsivel ismertebb vagyok, mint ők. Teljesen begolyóztam és nem tudok rendet tenni a fejemben.
[...]
Addig tömtem a fejem a sok információval, míg mérgemben ki nem kapcsoltam a gépem. Felálltam, majd egyenesen Spaghettihez léptem, aki igzatottan ugrott fel a helyéről.
-Mit szeretnél pajti?-kérdeztem mosolyogva, mire előre futott, nekem pedig sietnem kellett utána.
Az előszobába szaladt, ahová a kabátokat függesztettük fel. Megkereste a pórázt, majd felkapta és letette elém. Ezek után leült, majd boci szemekkel kezdett bámulni engem. Lehet tényleg borzasztóan jól jönne egy kis séta.
-Okos kutyus-dörzsöltem meg a buksiját, felkaptam a cipőmet és a kis jószágot megkötve, elindultunk csavarogni.
[...]
Nem foglalkoztam nagyon semmivel, egyedül az érdekelt, hogy teljesen átjárja az agyamat a friss oxigén. A lábam csak vitt és vitt megállás nélkül. Idő közben a városi gimi előtt is elsétáltam, de ezt csak akkor vettem észre, mikor már a strandon voltunk kiskutyámmal. Az itt tanuló diákok gyakran járnak ki suli után a strandra.
-Muszáj volt ide hoznod haver?-néztem rá házi kedvencemre, aki ismét kérlelő szemekkel próbált itt tartani engem-Jó, rendben-forgattam meg a szemem-Fuss csak egyet!-csatoltam le nyakörvéről a pórázt, mire nekieredt és egyenesen a vízbe futott.
Ohh...Azt elfelejtettem megemlíteni, ha nem lenne ilyen kis édes, nem engedtem volna el, ugyanis rühellek kutyát fürdetni. Ja és Spaghetti sem tűri nagyon...

Más vagyDove le storie prendono vita. Scoprilo ora