[...]
Kis idő múlva már a földön fetrengtünk és minden kis hülyeségen nevettünk. Akár a nagy semmin is. Noah társasága borzasztóan nagy támaszt nyújtott az én kis ideg összeroppanásomkor. Fogalmam sem volt a fiú előéletéről, milyen maga a személyisége, miket szeret, miket nem, de abban a majdnem egy órában egy aranyos, vicces, segítőkész, törődő személyt ismertem meg benne és még soha nem volt fiú barátom, de azt hiszem, ez az egy óra elég volt, hogy megtaláljam a elsőt és a legjobbat.
-Na látod..Mondtam hogy ha itt vagyok, akkor nem lesz semmi baj-fordult velem szembe a padlón, majd az egyik karjával megtámasztotta a fejét.
-Látom..-sóhajtottam fel egy kiadós vihogás után, miközben még mindig hanyadt feküdtem és a falak élét körülvevő ledfényeket bámultam levegőt kapkodva-Nagyon szépen köszönöm-pillantottam rá mosolyogva.
-Ugyan..-feküdt el ő is-Semmiség..
Ezután csend lett. Éreztem, hogy a szívem hevesen ver és nem tituláltam kínosnak a szituációt, hogy nem tudok megszólalni. Egy fajta szeretet teli érzés fogott el.
⭐𝕹𝖔𝖆𝖍 𝖘𝖟𝖊𝖒𝖘𝖟ö𝖌𝖊⭐
Csak feküdtünk és egy szót nem szóltunk egymáshoz. Amekkora szám van, már rég megtörtem volna a csendet, azonban abban a majdnem 5 percben nem éreztem erre késztetést. Ezt a kellemesen ható kis időt a hugom szakította meg.
-Jézusom Nicole-rohant a szőke lányhoz, mire az felült és neki támaszkodott az ágynak-Mindenhol kerestelek.
-Bocsi hogy nem szóltam, hogy elmegyek-törölte meg a szemét, ugyanis megint kigördült egy-két könnycsepp.
Ismét szarul lett. Nem hittem volna hogy ennyire törhető személy. Nem szerettem volna szólni és arrébb sem akartam hívni, hogy megnyugtassam, ezért halkan kisétáltam a szobából. Bíztam abban, hogy Chloe észreveszi hogy valami nem okés és megnyugtatja.
✨𝕹𝖎𝖈𝖔𝖑𝖊 𝖘𝖟𝖊𝖒𝖘𝖟ö𝖌𝖊✨
-Semmi gond, csak legközelebb valami "Elmentem,, szerűséget kiálts oda nekem. Okés?
-Hogy érted azt hogy legközelebb?-nevettem fel kínosan.
-Hát ami azt illeti...Jövő hét lesz az utsó az idei nyárból és Cole megint meghívott engem a strandra amolyan...Nyárzáró bulira-kezdte magyarázni kipirulva.
Akkor még nem számítottam semmi rosszra...
