Unexpected - Magyar

20.Fejezet

Nem tudom, hogy meg akarom-e állítani vagy sem. Egyrészről, mérges vagyok rá és azt akarom, hogy elmenjen, de másrészről, csillog a szeme minden alkalommal, mikor rám néz és tetszik a sok figyelem, amit kapok tőle. Végighúzza néhányszor a hüvelykujját az arcomon, miközben közelebb hajol. Nem tudom, mi fog történni, de a szívem máris gyorsabban ver. Még mindig szédülök, de jóleső érzéssel tölt el, hogy itt van velem.
- Ne legyél ilyen - suttogja, mielőtt ajkait az enyémre teszi.
Az érzés ugyanaz, mint minden egyes alkalommal ez előtt, olyan, mintha tűzijáték robbanna minden testrészemben és a szívem felgyorsul. Óvatosan hátrébb húzódom, csak azért, hogy ő közelebb jöjjön. Nem tudom, hogy vissza akarom-e csókolni, de fölém tornyosodik és az ágynak nyom. Fogalmam sincs, hogy hogyan reagáljak. Ez az első alkalom, amikor egy fiú fölém hajol és megcsókol. Nem csinálok semmit, csak várok rá, hogy kinevessen és viccet csináljon abból, hogy mennyire tapasztalatlan vagyok.
- Shh - motyogja a számba és a szívemre helyezi a kezét. Őrülten ver és tudom, hogy hallja. Hátrébb húzódik és rám néz. Tekintete a testemen vándorol és mosolyog. - Ideges vagy? - kérdezi, miközben hátradől és egyenesen a szemembe néz. A könyökével támasztja a súlyát, de még mindig felettem van.
Megrázom a fejem, még ha ennyire egyértelmű is, hogy ideges vagyok. Hirtelen úgy tűnik, hogy ismét kedves és törődő. Amennyire utálom a hangulatingadozásait, annyira tud ő egyik pillanatról a másikra aranyos lenni.
Egymás szemébe nézünk és rám vigyorog, kimutatva ezzel elbűvölően fehér fogait. Ismét eláraszt egy furcsa érzés, még sosem éreztem ilyet, hogy a gyomrom megremegne és összezsugorodna egyszerre. Óvatosan felemelem a kezem, de nem vagyok biztos benne, hogy mit csináljak vele, ezért megállok az arcához közel. Halkan nevet, talán az arckifejezésemen. Tudom, hogy elpirultam, de részeg vagyok, úgyhogy nem igazán érdekel, mit gondol éppen. Lassan érintem meg hüvelykujjammal az arcát, annyira puha a bőre. Lehunyja a szemét és most már sokkal jobban érzem magam, hogy nem néz. Óvatosan végigsimítok a szemöldökén a mutatóujjammal, majd az ajkain és állkapcsán. Csak hagyom, hogy ujjaim vándoroljanak a bőrén. Kinyitja a szemét egy kis idő múlva és rám néz, zöld szemei most sötétebbek, amint megköszörüli torkát. Közelebb nyom az ágyhoz és felém hajol ismét, most kezei az arcomon vannak. Érzem a leheletét az arcomon és megint libabőrös leszek. Kezeivel az arcomat simogatja és gyengén megpuszilja az ajkaim. Hátrál, hogy a szemeimbe nézhessen, majd megint megpuszil. Olyan, mintha azt akarná, hogy megcsókoljam, vagy csak kínozni próbál. Amiért nem reagálok, újra és újra megpuszil. Ajkai gyengék és törődőek. Minden alkalommal, mikor hozzáér a számhoz, azt akarom, hogy hosszan csókoljon, de nem én akarok kezdeményezni. Pár pillanattal később már erősebben nyomja nekem ajkait és minden ígéretem, hogy nem fogom visszacsókolni, elszállt. Mélyet sóhajtok és megfogom a göndör fürtjeit, hogy közelebb húzhassam magamhoz. Kuncog és a mellkasának a rezgésétől csak még inkább közel akarom magamhoz húzni. Óvatosan rám fekszik és kezével az arcomról a vállamra vándorol, majd vissza a kezemre. Csak az ujjaival érint meg, ami majdnem az őrületbe kerget. Biztos vagyok benne, hogy ezt tudja, mert minden alkalommal kuncog, mikor próbálok koncentrálni arra, hogy ne rázzon ki a hideg.
Keményebben tolja nekem a csípőjét és elakad a lélegzetem, kinyitom a szám, ezzel kihasználja az alkalmat, hogy nyelvét átcsúsztassa. Mentolos íze van és meleg, ahogy hozzáér a nyelvemhez. Kezdem felfedezni a száját és ő utánoz a nyelvével. Elhúzódik, hogy megpuszilja a szám megint. Ajka egyszerre gyengéd és erős. Kezeit a combomra csúsztatja, és úgy érzem, mintha lángolna a testem. Olyan, mintha az agyam azt akarná, hogy leálljon, de a testem nem ért vele egyet. Kezével a melegítőm anyagát dörzsöli, és nehezen tudok uralkodni magamon, hogy ne remegjek meg minden alkalommal.
Tökéletesen együtt mozog az ajkunk és érzem, ahogy nyelvével megnyalja a felső ajkam, mire azonnal kinyitom a szám. Visszafojtom a lélegzetem, amikor egyszerre mozgatja a nyelvét és nyomja nekem a csípőjét. Fura érzés árasztja el a hasam és azt akarom, hogy minél közelebb legyen hozzám, ahogy hagyom kezeimet levándorolni széles vállain. Érzem minden izmát és tetszik, hogy érintésem egy halk nyögésre készteti. Nem is gondolkozom, hogy mit csinálok, ajkaim maguktól teszik a dolgukat. Leviszem a kezem az oldalán és mosolygok, mire megint nekem nyomja csípőjét. Nyilvánvaló, hogy tetszik neki.
Mindketten nehezebben lélegzünk, de nem távolodunk el egymástól. Olyan, mintha a csók egyre intenzívebb, valahányszor összeér a nyelvünk. Végigsimítok hátán a kezemmel és nekem nyomja a csípőjét. Az érzés, amit kivált belőlem az ajkaival és érintésével az hihetetlen. Nem éreztem még ilyet. Kezeit elveszi a combomtól és a pólómhoz viszi. Pár pillanatra megáll, csak hogy erőteljesebben csókolhasson, majd felhúzza a pólóm és alácsúsztatja a kezét. A testem reszket, ahogy apró köröket rajzol ujjaival a bőrömön. Annyira jó érzéssel tölt el. Azt akarom, hogy sose hagyja abba, a hasamban az érzése egyre erősebb lesz és hirtelen érzek valamit Harry nadrágja alatt nekem nyomódni. Meg mernék esküdni, hogy ez előtt még nem volt ott. Amint rádöbbenek, hogy mit tettem vele, mosolygok. Nem tudom miért, mert valójában félek, hogy mi fog ezután történni. El is feledkeztem arról, hogy Harry minden lánnyal lefekszik és mindenben tapasztaltabb.
Harry nem érzi, hogy már nem olyan szenvedélyesen csókolom. Valószínűleg erősen koncentrál a testemre, ezért nem is veszi ezt észre. Feljebb mozdítja kezét és nagyon közel kerül a mellemhez. Visszafojtom a lélegzetem és megragadom, hogy megállítsam. Kuncog és elmozdítja onnan, csak hogy ujjaival kínozhasson ismét. Nem nagyon vagyok már csókolózós kedvemben, biztos, hogy ezt ő is észrevette, mert most már a nyakamat csókolgatja. Visszatartom a nyögést és enyhén eltolom magamtól.
- Szerintem ennyi elég lesz mára - suttogom neki remegő hanggal.
- Shhh - motyogja a bőrömre és pillangócsókokat hagy az állkapcsomon.
- Állj, most. - Majdnem kiabálok, ahogy érzem a dudort nekem nyomódni ismét. Nem tudom, hogy kezeljem mindezt, de ez túl sok nekem. Harry abbahagyja a csókolást és teljesen idegesen néz rám.
- Valami rosszat tettem? - kérdezi, és tudom, hogy fogalma sincs róla, mi a problémám.
- Nem - mondom, ahogy végigsimítok arcán. Hirtelen sajnálom, amiért ilyen durva voltam, elvégre én is élveztem mindezt. Fogalmam sincs, hogy mi is ez pontosan. - Vagyis, igen - egészítem ki és megemeli szemöldökét.
- Mi? - Felnyomja magát a könyökével és zöld szemével egyenesen az enyémekbe néz.