Harry szemszöge
Tényleg nem akarok beszélni a magánéletemről, mert nem olyan, mint amit ő elvárna, és a tekintetéből tudom, hogy nem tetszik neki a gondolat, miszerint nem tudja, miről beszélek. Sóhajt, mielőtt közelebb jön, és a mellkasomra hajtja fejét. Nézem a fejét, ahogy minden lélegzetvételemkor megmozdul. Ismét sóhajt.
- Sam - kérdezem gyengéden, mire óvatosan felnéz. -, mire gondolsz?
- Rád gondolok... ránk - válaszolja, hangja gyengéd, de mégis van benne valami, ami idegenné teszi.
- Ránk? - kérdezem, ahogy lágyan végigsimítok fején.
Bólint, én pedig halványan elmosolyodom.
- Mit gondolsz rólunk?
- Hogy hogyan működhet ez... vagyis... - elhallgat és megrázza a fejét.
Lenézek rá, a szemei csukva vannak, de látom, ahogy a könnyek lefolynak arcán és ez fáj. Nem akarom őt ilyennek látni. Letörlöm könnyeit, mielőtt felülnék az ágyon és a fejtámlának dőlnék, majd közel húzom magamhoz. Nem nyitja ki a szemeit és nem reagál, ahogy közelebb húzom és egy csókot nyomok a fejére. Tudom, hogy zaklatott, de nem hiszem, hogy jobban lenne az után, hogy mindent elmondanék magamról. Nem tudom, hogy megtehetem-e, csak nem szeretném, ha hallania kéne. Tudom, hogy a sajtó mindent lehozott rólam, de ugyanakkor biztonságot ad, amiért nem tud mindenről. Tetszik a gondolat, hogy magamért szeret... a személyiségemért és hogy én vagyok. Egy mély levegőt veszek, mielőtt ismét végigsimítanék a haján.
- Nem Linda volt - bukik ki a számon.
Azonnal felnéz rám, szemei enyhén vörösek és meglepett a tekintete.
- Úgy értem, kedveltem őt, de sosem gondoltam semmi komolyra... vagy - Nem tudom, mit mondjak, vagy hogyan mondjam. - Nem kedveltem őt úgy, mint... - kezdem megint. - Basszus... csak a testéért szerettem, mármint elképesztő teste van, de sosem kedveltem a személyiségét - halkulok el, ahogy Samantha megfeszül a mellkasomon.
Nem mond semmit, és lenézek rá, mielőtt úgy döntenék, hogy folytatom.
- Tetszett egy lány a gimiben. Szerettem őt, azt hiszem. Vele akartam lenni, de ő mindig más fiút kedvelt és egyik nap úgy tett, mintha kedvelne, mire én elmondtam neki, hogy szeretem. Aztán elment és mindenkinek elmondta, hogy mekkora lúzer vagyok és hogy szerelmes lettem belé. - Megállok egy pillanatra és mély levegőt veszek. - Megígértem magamnak, attól a naptól kezdve, hogy nem leszek újra szerelmes. Elkezdtek érdekelni a lányok és a testük, aztán híres lettem és tetszett, hogy minden lány engem akart. Sosem utasítottak el és választhattam közülük és ez... nem tudom, csak úgy éreztem, hogy tényleg vagyok valaki. - Próbálok erősnek hangzani, de valójában nagyon vékony a hangom. - Nem mondtam el senkinek ezt és értékelném, ha te is megtartanád magadnak - mondom, mire Samantha lassan megfordul.
Szemei megteltek könnyel megint és azon töprengek, hogy mit szúrtam el most. Eléggé kényelmetlenül érzem magam, úgyhogy lenézek az ágyra és próbálom elkerülni a szemkontaktust vele. Rám mászik és lábait az enyémek mellé helyezi, mielőtt mindkét kezével beletúrna hajamba.
- Sajnálom - suttogja, mire végre felnézek rá.
Halványan elmosolyodom és közelebb mászik, majd rám ül.
- Nem tudtam, hogy valami ilyesmi volt a válasz, sajnálom, hogy megkértelek, hogy meséld el. - Tekintetével bocsánatért könyörög és kezeim a csípőjére helyezem. - Sajnálom - suttogja, mielőtt homlokát az enyémnek döntené és a hajamba temetett ujjait mozgatná.
YOU ARE READING
Unexpected - Magyar
FanfictionA 18 éves Samantha Davis kiskorától kezdve a balettra koncentrált és hogy hivatásos táncossá váljon. A legnagyobb rajongója az édesanyja, aki válogatásokra hordja és vágya, hogy híres legyen a lánya, de ahogy nem jut tovább a balett társulat válogat...