43.Fejezet

243 4 0
                                    

Harry szemszöge

Már elkészültem az első randinkra, úgyhogy az ágyon ülök és Samanthára várok. Úgy tűnik, egy örökkévalóságig tart neki, míg elkészül. Egy kicsit ideges vagyok az első igazi randink miatt. Egy különleges dolgot terveztem, és remélem működni fog. Élveztem ezt a napot vele, ahogy összebújtunk, miközben tévéztünk és egymást ugrattuk, vagy csak csöndben voltunk és élveztük a másik jelenlétét. Ujjaimmal kifésülöm a hajam és rápillantok az órámra.

- Samantha, siess, kérlek - kiabálom a zárt fürdőszoba ajtó felé.

- Csak egy perc - hallom meg a válaszát, mire megrázom a fejét.

El fogunk késni. Megfogom a nyakláncot, ami nyakam körül lóg, és azzal játszadozom. Ismét kisimítom a hajamat ujjaimmal idegességemben. Leellenőrzöm a pénztárcám, hogy benne van-e a bankkártyám, a mobil telefonom pedig zsebembe teszem. Remélem ez a nap, vagy éjszaka különleges lesz. Valami, amire mindketten emlékezni fogunk úgy, mint egy jó éjszakára.

- Samantha, kérlek - kiabálom megint és felállok.

Kopogok az ajtón, és amiért nem válaszol, lenyomom a kilincset. Bezárta az ajtót. Sóhajtok kissé dühömben és fel-le kezdek sétálni az ágy előtt. A csizmám kopogása az egyetlen hang, amit hallok, miközben próbálom lenyugtatni magam és ellazulni.

- Mehetünk - hallom Samantha hangját mögülem, mire sarkon fordulok.

Szent szar, lenyűgözően néz ki. Megállok, és rá nézek, a szám kettényílik, ahogy hagyom, hogy tekintetem fel-le vándoroljon rajta. Szent szar.

- Jézusom - lehelem, mire félénken rám mosolyog. - Egyszerűen... bámulatosan nézel ki... wow.

Nem tudom elhinni, mennyire gyönyörű. Majdnem elvesztem az önkontrollom, ahogy ott áll előttem és nincs is tudatában annak, hogy mit művel velem. Tudtam, hogy gyönyörű és kurvára vonzó, de még sosem láttam őt így. Magabiztosnak tűnik és a mosolya igazi, és kihívó. Tekintete boldogságot tükröz, és már nem olyan félénken néz rám, mint eddig. Hihetetlenül gyönyörű, nem tudok hinni a szemeimnek.

- Köszönöm - suttogja és odaadja nekem a fekete kabátját. - Segítenél felvenni ezt? - Megfordul és segítek neki.

Nem tudok nem rá nézni. Egy fehér ruhát visel, ami szerfelett rövid, de pokolian szexi. Egy szürke szegéllyel végződik a nyaka körül, a melleit eltakarja, és ettől mesésen néz ki. Domborulatai tökéletesen láthatóak, habár a ruhája nem feszes. Szürke magas sarkút visel, ami megy a ruhája szegélyéhez. Haja göndören hullik a válla mögé és a sminkje miatt nagyobbnak és szélesebbnek tűnik a szeme. Szájfényt visel, és még sosem láttam rajta ennyire világos színűt, de ettől csak teltebbnek tűnik az ajka, mint általában, és nem tehetek róla, csak bámulok rá.

Megköszörüli a torkát, ahogy megfogja a kis fehér táskáját és rám néz.

- Sajnálom, készen vagy? - törik meg a hangom, ahogy próbálok valami másra koncentrálni.

Egyszerűen csak túl gyönyörű, kábító és valahányszor a szemeibe nézek, érzem a pillangókat a hasamban. Soha életemben nem éreztem még így. Ez teljesen őrület.

- Igen, készen vagyok - zavarja meg gondolataimat és mosolyog. Bólintok, ahogy kisétálok a szobánkból és végig a folyosó az ajtó felé, ami a lifthez vezet.

Samantha követ, bezárom mögöttünk az ajtót és felé fordulok. Lenéz a lábaira, a haja lágyan hullik az arcába. Közelebb lépek és ujjaimmal megérintem az arcát. Gyengéden visszasimítom a haját a füle mögé, mire felnéz rám, arca elpirult.

Unexpected - MagyarWhere stories live. Discover now