47.Fejezet

183 5 0
                                    

Samantha szemszöge

Nézem Harryt, ahogy felkel az ágyból, arckifejezése nyugtalan, ahogy kimegy a hálószobából és a fürdőbe sétál. Bezárja maga után az ajtót, miután még egyszer megfordul. Arca sápadt és valóban aggódom érte. Próbálok nem a hangfoszlányokra hallgatni, amik a zárt ajtók mögül szűrődnek át. Gondolkozom azon, hogy ki hívhatta őt ilyen későn és azon, hogy majd elmondja-e nekem később.

A gondolataim rögtön a múltja felé terelődnek és arra, ahogy mesélt azokról a lányokról. Annyira sajnálom, hogy ezen kellett keresztülmennie, és megértem, hogy miért használja ki a lányokat, de akkor sem tetszik, hogy szívtelenné változott. Tudom, hogy nem ismerem őt olyan jól, de úgy érzem, hogy sikerült kissé megismernem és ezzel könnyebb megértenem őt. Ami azt illeti, tetszett a reakciója, mikor meséltem neki Lindáról. Azon gondolkozom, hogy mit fog mondani, mikor megmondom neki, hogy Harry sosem érzett iránta úgy. Elképzelem, az arca hogy fog kinézni, ha rájön, mi van velem meg Harryvel. Nagyon remélem, hogy Harry velem lesz, mikor többen is vannak körülöttünk. Azt szeretném, ha akkor is velem lenne, mikor a fiúk viccel csinálnak belőle, amiért valójában kimutatja, hogy van szíve. Tudom, hogy minimum Louis fogja őt szekálni, de annyira jól kijönnek egymással, hogy remélem Harry csak nevetni fog rajta és viccnek fogja fel. Úgy érzem, fel kell hívnom Baileyt és elmondani neki, hogy mi történt, de ugyanakkor, ő sem hívott vissza sose, ugye? Nem tudom, mit mondott nekik a management, de tudom, hogy apránként hátat fordít nekem és úgy érzem, csak Harryre számíthatok most.

- Kurvára nem - hallom Harryt kiabálni és alig láthatóan megugrom, majd felülök az ágyon.

Be kellene mennem és megnéznem, mit csinál? Félek, hogy mérges lesz rám és félek, hogy majd azt mondja, menjek el a francba és hagyjam magára. A szívem gyorsabban ver, ahogy a hangja végleg lenyugszik. Ideges vagyok a reakciója miatt és nem tudom, hogyan kéne viselkednem.

Pár perce még olyan nyugodtnak és boldognak tűnt, most meg eléggé feldúltnak. Sajnálom őt, úgy tűnik, az életét eléggé kontrollálják, és nem igazán viselkedhet úgy, ahogy akar. A mai lesifotósokra gondolok, még sosem éltem át ehhez hasonlót és nagyon féltem. De amint Harry mellettem volt, biztonságban voltam és azon töprengek, neki ki volt ott ez idáig. Senki, aki bátorította volna. Talán a fiúk, de mi van, ha nem voltak ott, mikor megtámadták őt? Csak a biztonságiak vannak neki és tudom, hogy nem kedveli őket, mert mindig körülötte vannak és idegesítik. Kíváncsi vagyok, hogy mi lehet ekkora ügy a családjával, és hogy miért nem beszél róluk soha sem. Semmit sem tudok a múltjáról, mármint, leszámítva a tényt, hogy összetörték a szívét fiatal korában és az óta más ember lett. A gondolat, hogy talán csak játszadozik velem, lassan elhalványul, habár még mindig ott van, de tényleg kezdem azt hinni, hogy szeret. Még sosem láttam őt úgy rám nézni, mint ma, mikor azt mondta, hogy szeret. És már abba kéne hagynom az aggódást is Linda miatt, mert Harry csak engem akar. Jól esett, hogy ezt hallottam tőle és minden egyes szavát elhittem, ami tőlem nem megszokott. A pillangók előjönnek a gyomromban, ahogy arra gondolok, hogy rajta ültem és élveztem, ahogy olyan mocskosan beszélt hozzám. Sosem vallanám be senkinek, hogy mennyire tetszik, de a szemei azok, amiért akarom, hogy így beszéljen hozzám. A pupillái komolyan megváltoznak minden egyes szó után és a gyönyörű zöld szemei olyanok, mintha csillognának, mikor vigyorog. Jobban kimutatja gödröcskéit, mint szokta és az érintésétől majdnem felrobbanok. Érzem, ahogy a melegség a gyomromban megint emelkedni kezd, mikor a kezeire gondolok a combjaim között. Kezdek aggódni magamért, mi ütött belém? Egyedül vagyok az ágyban, miközben Harry veszekszik valakivel telefonon és felizgulok. Megrázom az egész testem, ahogy hirtelen kinyílik az ajtó és feltűnik Harry.

Arca kipirult és megváltozott. Most már csak a boxerét viseli és egy fekete pólót. Úgy tűnik, mintha a levegője elfogyott volna, és nagyon koncentrál arra, hogy szabályozza a légzését. A telefon még mindig a kezében van, ahogy körbesétál az ágynál és leül. Háttal van felém fordulva és pötyög valamit a mobilon. Sóhajt párszor, mielőtt lerakná az éjjeliszekrényre a készüléket és lekapcsolná a nagy lámpát.

Unexpected - MagyarWhere stories live. Discover now