Unexpected - Magyar

77.fejezet

Harry szemszöge
- Te vagy a mindenem, és annyira sajnálom - suttogom, amíg közelebb vonom magamhoz. Sam a nyakam köré fonja karjait, és magához húz.
Erősebben nyomom ajkam az övének. Nem akarom, hogy válaszoljon, csak azt szeretném, ha tudná, hogy ő a mindenem, és szükségem van rá, jobban, mint bármire. Annyira sajnálok mindent, amin miattam kellett keresztülmennie, de szeretem őt, tiszta szívemből, és egy percet sem bánok, amit vele töltök. Azt is várom, hogy még több időt lehessünk együtt, ezzel a gyönyörű nővel. Elmosolyodom, ahogy rákényszerítem, hogy engedjen be, és a nyelvemmel az övét keresem. Elektromosság cikázik végig a testemen, amikor hozzáérek a nyelvéhez, és csodálatos táncot járunk. A lélegzetünk egyre szaporább, és mélyen belenyomom a kanapéba. Halkan felnyög és határozottan nekitolom a csípőmet, majd érzem, hogy ő is az enyémhez furakodik, és képtelen vagyok leplezni, hogy ez mennyire beindít. Érzem, ahogy követelőző ajkaimon elmosolyodik, és megfogom a csípőjét mind a két kezemmel, hogy az ágyékomhoz húzzam. Érzem, hogy visszatartja a lélegzetét. Egy pillanatra abbahagyom a csókolózást, és nézem, hogy fekszik alattam. Sam felnyitja a szemeit, és zavartan tekint vissza. Lemosolygok, puha csókot nyomok szájára, de elhúzódom, mielőtt magához húz és megpróbálja elmélyíteni a csókot.
Csalódottan felnyög, mikor sikerül arrébb húzódnom. Halkan felnevetek.
- Türelem, kislány - gúnyolódom vele, és ismét megcsókolom.
Megrázza a fejét, mire kezemmel erősebben fogom csípőjét.
- Szerintem ezt a hálóban kellene folytatnunk - suttogom ajkaira, magamhoz dörgölve csípőjét.
- Nem érdekel - leheli, és nézem, ahogy szemeit forgatja.
Bassza meg, annyira dögös. Beharapom a számat, miközben tovább dörgölöm a csípőmhöz. Szemeit lehunyva tartja, és látom, hogy tartja vissza lélegzetét időről időre. Jobban élvezi, mint azt beismerné.
Hagyom, hogy csípője mozogjon, és arcánál fogva közelebb húzom magamhoz száját. Nyelvemmel finoman harcolok az övé ellen, a csípőm is mozog, és egyre inkább belelendülök.
A kezét a nyakamról a hátamra csúsztatja, magára lökve. Kezét a fenekemhez érve állítja meg, és kényszerít, hogy vele mozogjon együtt ritmusban. Szent szar, el sem hiszem, mennyire beindít. Annyira közel vagyok, szinte eléri, hogy felöltözve elélvezzek.
- Bassza meg, Sam - lehelem ajkaira, és egy rövid pillanatra megáll, felnyitja a szemeit, és rám néz. - Annyira őrült vagy. - Beharapok a szájába, míg beszélek hozzá. - Imádom, mikor ilyen mocskos vagy. - Ajkairól továbbmegyek a füléhez, és finoman megcsókolom a bőrét. - Még mindig úgy gondolom, hogy ezt a hálóban kellene folytatni - suttogom a fülébe, és megfogom a kezét, hogy megállítsam.
- Nem akarok megmozdulni - mondja nekem, kissé zihálva, ami megmosolyogtat.
- Nekem pedig mozognom kell - nyomok egy csókot a nyakára. -, de benned kell mozognom, ahelyett, hogy csak neked dörgölöm magam. - Ismét nekinyomom a csípőmet.
- Basszus - sóhajtja, és finoman beleharapok a bőrébe, majd szívni kezdem.
Ismét felsóhajt, gyönyörű ajkait halk nyögések hagyják el. Ha tudná, mennyire beindulok tőle. Annyira kemény vagyok, hogy már fáj. Benne kell lennem, nem bírok tovább várni.
- Megölsz, rosszlány - mondom neki.
Felkelek róla és magammal húzom. Felviszem őt az emeltre, miközben engem figyel. Gyakorlatilag felrohanok vele a lépcsőn, bezárom magam mögött az ajtót, mielőtt leteszem Samet az ágyra. Feje felé emeli a kezét és figyeli, hogy csatolom ki az övemet, és húzom le a nadrágomat.
- Várj - szól közbe, amikor le akarom húzni a bokszeremet.
Zavartan nézek rá, de megállok.
- Vedd le a ruhám - követeli.
A hasára fordul és lehajolok, kicipzárazom a ruháját. Nem tudom, hogy sikerül kibújnia belőle ilyen gyorsan, de meztelenül ül előttem.
- Gyere ide - suttogja, és érzem, hogy minden vér abba a testrészembe tódul, amely könyörög, hogy érezhesse őt.
Lassan kigombolja az ingemet, miközben nem szakítja meg a szemkontaktust. Befejezem az utolsót, majd magam mögé hajítom a felsőmet. Még mindig egyenesen a szemembe néz. A tekintete sötét, sötétebb, mint szokott lenni, és pontosan tudja, mit akar, amikor kezeibe veszi a merevedésemet. Vissza kell fognom magam, hogy ne nyögjek fel. Lassan lehúzza rólam a bokszert, és ismét megfog. Lehajolok, és a kezemmel támasztom magam, hogy felé tornyosuljak. Sam mozgatni kezdi a kezeit, és le kell hunynom a szemem, hogy koncentrálni tudjak arra, hogy ne élvezzek el.
- Basszus, Sam, hagyd abba, különben elmegyek - lehelem, mire kuncog.
Felnyitom a szemeimet és lenézek rá. Vigyorog, ezért lehajolok és megcsókolom.
- Ez a büntetésed, bébi - suttogja, és kezével kicsit megszorítja a hímtagomat.
- Bassza meg - harapom be az ajkam.
Ismét nevet, én pedig kinyúlok az éjjeliszekrényemhez egy óvszerért, amíg egyik kezét a nyakamra csúsztatja. Egész testem libabőrös lesz. Magához húz és megcsókol, nyelvével egy másodperc alatt utat talál magának. Összhangban mozgunk, harcolunk egymással, ami az őrületbe kerget engem.
Lefekszem rá, egyik kezemet használva, hogy eltépjem a zacskót, majd még utoljára nekipréselem magam, mielőtt kiegyenesedem és felhelyezem az óvszert.
Arrébb mozdul az ágy közepéről, én pedig követem őt, és a csípőjét fogom. Felbillenti a csípőjét, jelezve, hogy készen áll. Esküszöm, hogy még sosem láttam ennyire kibaszottul dögös nőt, aki ilyen gyönyörű lenne. Mélyen a szemébe nézek, mielőtt teljesen felé tornyosulok.
- Szeretlek, te kibaszott csirkefogó - mondom neki mosolyogva, mire kinyújtja a nyelvét és felemeli a csípőjét még inkább.
Kezei fel-le mozognak az oldalamon, és megrázom a fejem. Nem hiszem el, hogy ez a csodálatos lány az enyém, csak az enyém. Meglep, mikor kezét a fenekemre teszi és hirtelen magához lök.
- Bassza meg - nyögöm, ahogy belé hatolok és lehunyja a szemeit. Sam hátra veti a fejét és visszafojtja a lélegzetét.
Igen, tudom, mit érez. Kurva jó. Mozogni kezdek és az ujjait a bőrömbe mélyeszti, lehunyva tartja a szemeit, ahogy lábát szétterpeszti, hogy még mélyebbre tudjak hatolni.
Ilyen, mikor szeretkezik az ember, azt hiszem. Lenézek a lányra, akit szeretek, és lehajolok, hogy megcsókoljam, míg ki-be mozgok benne. Nem gyorsítok. Basszus, es nagyon jó érzés.
Pár pillanattal később felnyitja szemeit és felmosolyog rám, mikor elérem a csúcsot. Keményebben beléhatolok, hogy csillapítsam magam, mielőtt ismét megcsókolom. Nem hagyom abba, ahogy a kezemet használom, hogy Sam is elélvezzen. Hátraveti a fejét és visszatartja a lélegzetét is, mikor elmegy.
- Jézusom - suttogja, és zihál, ahogy még utoljára beléhatolok. Lassan rátelepedem.
- Azt a kurva - suttogom, és ajkaimmal a nyakán lévő bőrt szívom, majd minden létező helyen megcsókolom. - Szeretlek, Sam. Szeretlek teljes szívemmel - mondom neki.
Mind a két kezét használja, hogy arcomat maga elé hozza. Tekintete lyukat éget az enyémbe. - Szeretlek, Harry. Szeretlek, ezt sose feledd el.
Számat nekipréselem az övének. Nem tudom, mi mást tehetnék. Az őrületbe kerget, és az iránta érzett szerelmem is megőrjít. Még sosem éreztem így, de csodálatos egy érzés. Mikor azt mondja, szeret, úgy érzem, ég a testem, a szívem sebesen ver, és késztetést érzek arra, hogy megcsókoljam őt, hogy elérjem, úgy érezzen, ahogy én is.
~ * ~
- Milyen fura egy nap - jelentem ki, ahogy mindketten kilépünk a zuhany alól.
Sam megfordul, kezébe vesz egy törülközőt és gyönyörű teste köré tekeri. - Hát, azt elmondhatod, Harry - húzódik mosolyra telt ajka, és egyenesen a szemembe néz.
Én is a csípőm köré tekerek egy törülköző, és kinyúlok érte, hogy közelebb vonjam magamhoz. Hosszú haja kócosan és vizesen omlik a vállára, de akkor is tökéletes keretet ad az arcának. Egy hajtincset a füle mögé simítok, és lehajolok, hogy homlokon csókoljam.
- A világot jelented nekem - mondom.
Van egy olyan rézésem a ma este után, hogy még keményebben kell neki bebizonyítanom, mit is jelent ő számomra.
- Te vagy a világom, Harry - áll lábujjhegyre, és szájon csókol. Röviden, de gyengéden.
Lemosolygok rá, csak nézem őt, és élvezem, hogy vele lehetek.
- Gyere ide - tárom szét karjaimat, hogy megöleljem.
Felsóhajt és köré fonom a karjaimat. Ölelem őt, amennyire csak tudom. A szívem sebesen ver, és látom rajta, hogy ő is érzi, mert karjait szorosan körém fonja.
Samantha szemszöge
Másnap reggel úgy ébredek, hogy Harry karjai körém tekerednek, és halkan horkol mögöttem. Meztelen mellkasa a hátamnak nyomódik. Felemelem a karját, hogy meg tudjak fordulni, és ránézek. Annyira gyönyörűnek látom, még így is, hogy alszik. Ajkai kissé résnyire vannak nyílva, és a haja belelóg az arcába. Még elnézem őt pár pillanatig, mielőtt arcából hátrasimítom tincseit. Elmosolyodik álmában és kinyúl értem, hogy közelebb húzzon magához. Nem tehetek róla, de nevetnem kell.
Egy kis idő múlva, Harry felébred, és megdörzsöli a szemét, mielőtt felemeli magát és a kezére fekteti a fejét.
- 'Reggelt, bébi - motyogja. A hangja elárulja, hogy álmos, és még rekedtebbnek tűnik.
- Jó reggelt - mosolygok.
Ujjaival beletúr a hajába, még mindig kissé zavartan.
- Mióta bámulsz rám? - vonja fel a szemöldökét, és álmos tekintete lyukat éget belém.
- Pár perce - nevetek, és végigsimítok a karján, ami kettőnk között van.
- Fura vagy - mondja, mielőtt visszahanyatlik a matracra.
- Horkoltál, Harry - gúnyolódom vele, mire felnevet.
- Az igazi férfiak horkolnak - mondja nekem, elfordítva a fejét, hogy a szemembe nézzen.
- Ó, hűha, ez azt jelenti, hogy „igazi" férfi vagy? - A kezemet használom, hogy idézőjelet rajzoljak a levegőbe, így még szarkasztikusabbnak hangzom.
- Fogd be - kuncog, mire közelebb mászom hozzá.
- Nem fogom, Mr. Igazi férfi - válaszolom, meztelen mellkasára helyezve az államat. Felnézek rá.
- Túl fáradt vagyok ahhoz, hogy megcsikizzelek - nyögi Harry, megpróbálva bosszúsnak hangzani.
A hangja annyira mély és álmos, hogy libabőrös leszek, mikor beszél.
- Nagy kár - mondom, mire megrázza a fejét és felnevet.
- Mennyi az idő, bajos csaj? - Felül, magával húzva.
- Kilenc volt, mikor felkeltem, úgyhogy most kilenc húsz lehet, vagy mennyi - válaszolom, mire bólint és lepillant rám. - Mikor kell mennünk a reptérre? - kérdezem.
Azon kapom magam, hogy nem is akarok elmenni. Bárcsak itt maradhatnék vele örökre, csak mi ketten, a világ nélkül, akik a barátomat akarják, és a női populáció fele nélkül, akik azt kívánják, bárcsak az ágyukba kötne ki Harry.
- Azt hiszem, kettő körül - túr bele ismét a hajába. - Meg kell néznem. Elfelejtem azokat a dolgokat, amiket nem akarok elsietni - vigyorog rám, mire bólintok.
- Bárcsak tovább maradhatnánk - suttogom.
- Nemsokára visszajöhetünk - mondja Harry, és a szemeibe nézek.
- Mi lesz velünk, mikor visszamegyünk a turnéra? - Kissé aggódom, mert Paul akarata ellenére jöttünk el.
- Semmi nem fog történni, minden rendben van. Majd megoldom. Ráadásul, még most is szeretlek, és most is gyönyörű vagy, és itt vagyok neked. - Harry lehajol, és gyengéd csókot nyom a számra.
- Ideges vagyok - vallom be.
- Miért? - ráncolja a homlokát, a hajammal játszadozva.
- Mert nem néztem az internetet, es egyetlen újságot sem, és mostanra biztos vagyok benne, hogy a világ tud rólunk. Nem szoktam hozzá, hogy a barátom híres. - Megpróbálom nem elnevetni, de furán hangzik. - Még ahhoz sem szoktam hozzá, hogy egy normális barátom legyen - teszem hozzá, kerülve Harry tekintetét.
- Hé, normális vagyok - nevet fel, és elfordítja a fejem, így kénytelen vagyok ránézni.
- Minden vagy, csak nem normális - mosolyodom el halványan.
- Jogos - kuncog ismét, hüvelykujjával cirógatva az arcom. - Veled leszek, úgyhogy minden rendben lesz, Sam - nyugtat meg, és én megpróbálok hinni neki. - Paul nem olyan ijesztő, mint amilyennek tűnik. Legtöbbször csak aggódik - mondja, mire felvonom a szemöldököm.
- Aggódik? - kérdezem.
- Igen - mosolyog le rám Harry. - Aggódik, hogy egy kibaszott idiótaként fogok viselkedni.
- Ó, rendben - vigyorgok, mire megrázza a fejét.
- Mi jár a fejedben? - Most ő vonja fel a szemöldökét, én pedig megpróbálom elrejteni a mosolyomat.
- Semmi - mondom, de nem bírom megállni, hogy ne mosolyodjak el.
- Ez nem ér - nevet fel, mire én is csatlakozom hozzá.
Felnyúlok a kezemmel az arcához, és végighúzom az ujjaim puha bőrén. A tekintetünk találkozik, csak bámulunk egymásra.
- Jól éreztem magam - mondom neki, mire halványan elmosolyodik.
- Rosszul hazudsz - válaszolja, mire felülök.
- Nem, komolyan gondolom, Harry - veszem kezeim közé az arcát, és kényszerítem, hogy rám nézzen. - Úgy értem, minden nap összekaptunk valamin - nevetek. -, de helyre kellett tennünk a dolgokat, és szerintem erősebbek vagyunk, és tudom, hogy a szerelmem irántad elég erős, hogy melletted maradjak. Még akkor is, mikor horkolsz - nevetek, de Harry arca láttán tudom, hogy pontosan érti, mit mondok.
- Nagyon vicces - forgatja a szemét, és addig fészkelődik, míg nem ülök az ölében.
- Tudom - vigyorgok, mire megrázza a fejét.
- Nem akarlak elveszíteni, Sam. A tőlem telhető legjobbat adom, hogy működjön a kapcsolatunk, még amikor turnézom is. Szükségem van rád - mondja nekem.
A hangja komoly, és tekintete belém hatol. Teljesen csend van a szobában. Csak bólintok.
- Nem foglak elhagyni - biztosítom e felől.
- Nehéz lesz - suttogja.
- Megcsináljuk - mosolygok rá, és finoman megcsókolom.
Egy csók, tele szerelemmel és szenvedéllyel. Egy csók, amely megmutatja, hogy készen állunk erre, és harcolni akarunk a szerelmünkért. Most már elég erősek vagyunk.
- Tudom, hogy menni fog - leheli, és kissé hátrébb húzódik Harry. - Csak szükségem van arra, hogy bízz bennem.
- Bízom benned.
- Nem érted - mondja. A szemöldökömet ráncolom.
- Mit nem értek? - kérdezem kissé összezavarodva.
- Nézd, Sam, sok nő van, akik őrülten féltékenyek rád. Megpróbálják befolyásolni a kapcsolatunkat, megpróbálnak rávenni téged, hogy hagyj el engem, és minden sarkon pletykálni fognak. - Harry mélyen a szemembe néz. - Bennem kell bíznod, nem az újságokban.
- Én benned bízom - mondom ismét, és beletúrom ujjaimat a hajába. - Szerelek, bízom benned. És elég erősek vagyunk ketten.
Kezei a csípőmön pihennek, ahogy ajkaink összeérnek. Közel húz magához, és belemarkolok a hajába, ahogy elmélyítem a csókunkat.