Collide

8. Gyorséttermi játszadozás

-Jó lesz itt vagy máshol akarsz ebédelni?-kérdezte Andy ahogy egy étterem mellett álltak meg.
-Miért akarunk ilyen puccos helyen ebédelni?-nevetett Emily.
-Miért hol akarsz ebédelni?
-Mondjuk ott szembe?-bökött a fejével az ellentétes oldalra ahol egy hamburgerező volt.
-Komolyan ott akarsz ebédelni?-lepődött meg Andy.
-Nem rajongok a puccos helyekért. Jobban kedvelem az ilyen helyeket.-mosolyodott el ahogy azonnal átkelt az úton és az nélkül hogy hátranézett volna tudta, Andy követni fogja. Leült egy asztalhoz, szembe vele pedig Andy.
-Tudtad hogy követni foglak igaz?-dőlt hátra a padon.
-Tudtam. Mert odavagy értem tetőtől talpig.-mondta széles mosollyal.
-Nagyon jól tudod.-jött kicsit zavarba.
-Köszönöm a reggeli kávét.-hálálkodott Emily.
-Két cukorral iszod, ugye? Jól emlékszem?
-Remekül.
-Jó napot! Oh Mr. Barber! Rég láttam, hogy van?-jött ki egy idősebb felszolgáló.
-Jól, Mr. Lambert. És maga?
-Jól. Ki ez a gyönyörű nő maga mellett? Csak nem a húga?-Emily elmosolyodott.
-A kollé...-kezdte Emily ahogy Andy a szavába vágott.
-Remélhetőleg lassan a barátnőm.
-Magának remek ízlése van.-súgta Andynek de lehetetlen lett volna nem hallani.
-Ugye? Én is így gondolom.-mondta büszkeséggel.
-Akkor mit hozhatok magának és a gyönyörű barátnőjének?
-Még nem kérdezett meg.-javította ki Emily, ahogy egy huncut mosoly ült az arcára.
-Oh, akkor...
-Addig csak kollégák vagyunk.-tudta hogy ezzel húzni fogja Andy agyát de nem akart a játékból engedni.
-Akkor mit hozhatok Mr. Barbernek és a gyönyörű kollégájának?-kérdezte tisztelettudóan.
-Nekem egy dupla sajtos hamburgert.
-A szokásosat akkor?-kérdezte Mr. Lambert.
-A szokásosat.-mosolyodott el.-Emilynek pedig...-nézett a vele szembe ülő, elbűvölő nőre.
-Ilyet még nem ettem soha.-mutatott az étlapra.
-Ezt pedig kötelező kipróbálnia ha itt él!-mondta lelkesen.-Helyi specialitás.
-Rábeszélt.-csukta be az étlapot.-Egy ilyet kérnék akkor és ha lehet egy Coca-colat mellé.
-Zero vagy rendes colat hozhatok?
-Csak is a cukrosat, mert édesre vágyom.-de ahogy ezt mondta a szemei Andyt nézték.
-Máris hozom.-hagyta ott őket ahogy Emily tudta Andy a kijelentésétől bajba van. Nagyon is nagy bajban, a nyakkendőjét lazította.

-Minden rendben?-kérdezte Emily ahogy nem tudott nem az alsó ajkába harapni ahogy a férfit nézte.
-Nem biztos hogy itt kellene velem játszanod Emily.
-Mi történt?-csúszott előrébb ahogy nem akarta hogy mások meghallják őket.-Csak szex közbe vagyok Em számodra?
-Emily.-szólt rá.
-Azt akarom hogy Emnek szólíts. Vagy Eminek.-nem hagyta abba. Andy szemei pedig az ajkaira tévedtek.
-Tudod mit szeretnék én?-hajolt most már Andy is közelebb.
-Na mit?-lett kíváncsi hirtelen a fiatal ügyvédnő.
-Ha az ajkaid újra olyan édesen ölelnék körbe a farkam ahogy az irodában.-Emily arca vörösödni kezdett.-Ne játsz velem Em, tudod hogy az őrületbe tudsz kergetni de hidd el meg lesz annak is a következménye.
-Ne zsaroljon drága ügyész úr.-játszottak egymással ez tiszta volt mindkettőjük számára.-Hisz tudja ez mivel jár.
-Drága ügyvédnő, mi lenne ha ezt az irodámba tárgyalnánk meg mondjuk este hat körül?
-Rengeteg papír munkám van.-hazudott.
-Azt hiszem az várhat, nemde? Ezt a...zsarolást le kell tisztáznunk.
-Még a végén börtönbe záratom ügyész úr.-harapott újra az ajkába.
-Em, hagyd abba az ajkaid harapdálását.
-Tudod...-a bal lába lassan csúszott fel az asztal alatt Andy lábai között. Az arcát látva pedig Emily képtelen volt nem kuncogni.-...oh baj van Mr. Barber? Olyan fura arcot vág.
-Ugye tudod hogy Loranak én vagyok a főnöke?
-Persze.-bólintott ahogy a lába továbbra is simogatta.
-Akkor azt is tudod gondolom hogy amint visszaérünk egy szavamba kerül haza küldenem őt és onnantól kezdve egy pillanat erejéig se fogsz tudni kiszabadulni az irodámból.
-Folyton csak a munka...-forgatta meg a szemét.
-Fárasztó egy munka lesz akkor Em.
-Basszus és pont ma vagyok teli energiával?
-Ezt nem hiszem el.-hihetetlen volt Andy számára hogy létezik olyan nő a világon mint Emily. Aki annyi unalmas év házasság után újra feltudta a vágyait kelteni.
-A rendeléseik.-ért vissza Mr. Lambert aminek Andy kicsit kivételesen örült.
-Köszönjük.-mondta Andy.
-Jó étvágyat.-hagyta ott őket. Mindketten falatozni kezdtek a sültburgonyából de a szemeik nem tudtak elterelődni egymásról. Emily a sültkrumpli mellé járó szószt kinyitotta, majd két ujját belemártva kapta azt be a szájába.
-Hmmm.-húzta Andy agyát.
-Élvezd csak Emily. Míg a te kezeid max a farkamat fogják ölelni, én a két ujjammal foglak a csúcsra juttatni.-mártotta bele a sültkrumpliját a szószba amit előbb ízlelt meg Emily.-Hm, tényleg finom. Pont annyira amennyire te is.