Collide

74. ,,Mint a nászúton...?"

Másfél héttel később:

-Anya nézd mit vettem Sarahnak!-rohant Jacob Emilyhez.
-Mutasd J.-figyelt Jacobra.
-Mit sugdolóztok?-kérdezte Andy ahogy besétált az udvarról Darlaval.
-Megmutatom anyának mit vettem Sarahnak.-a születésnapjára egy gyönyörű ezüst karkötőt vett.
-Ez gyönyörű J. Nagyon fog neki örülni.
-Te is így gondolod?
-Így. Már csak meg kellene kérdezned lenne e a barátnőd.-kacsintott a fiára.
-Ezt már én is mondtam neki.-mondta Andy ahogy hátulról átölelte Emilyt.
-És rád se hallgat?-nézett hátra a válla mögött.
-Nem, de talán rád fog.-nyomott egy puszit Emily arcára.
-Elviszem becsomagoltatni. Utána átmehetek Erichez? Van valami új videójátéka és ki akarjuk próbálni.-Andy Emilyre nézett.
-Miért nézel rám? Téged kérdez.
-Most már a feleségem vagy. Ha minden papírt sikerül végre elintéznünk akkor pedig már hivatalosan is a pótanyukája Jacobnak. Innentől a te szavad is olyan súlyossággal bír mint az enyém. Így most te döntesz.
-Hallottad J? Minden ilyennel akkor hozzám gyere.-nevetett.
-Miért mondod ezt?-kérdezte Andy.
-Mert mindenhova elengedem.-mondta széles mosollyal.
-Akkor mehetek?
-Mehetsz. De azért este kilencre érj haza rendben?-adott egy feltételt Emily.
-Legyen tíz.-alkudozott Jacob.
-Kilenc.
-Fél tíz?-próbálkozott.
-Hallgass anyura. Kilenc, fiatalember.-szólt közbe Andy.
-Rendben.-rohant a táskája után.-Este jövök. Sziasztok.-nyitotta az ajtót.
-Hé! Fiatalember! Hol a puszim?!-kiabált utána Emily.
-Oh.-rohant vissza Jacob ahogy puszit nyomott Emily és Andy arcára.
-Szeretlek.
-Én is anya. Téged is apa.-csukta be maga mögött az ajtót.
-Tudod mikor köszönt el így tőlem régen?-kérdezte Andy ahogy a vállára helyezte a fejét.
-Mikor?
-Mikor még óvodás volt, meg még talán alsóban. Bár negyedikben már ciki volt.-nevetett.
-Baj hogy rászoktatom?
-Nem, nagyon örülök hogy újra kimondja nekünk ezt a szót.
-Most hogy szabad a ház, nekieshetek a takarításnak.-szakadt ki Andy öleléséből ahogy a nappaliba vette az irányt és a nászajándékok maradékját kezdte még elpakolgatni.
-Segítek.-ült a földre mellé.
-Azt hittem dolgoznod kell.
-A munka megvár, de a programokat amiket a feleségemmel tölthetek egy percre se szalasztanám el.
-El se hiszem hogy másfél hete már a feleséged vagyok. Pedig mintha tegnap mondtuk volna ki az igent egymásnak.
-A nászút pedig még tökéletesebb volt.
-Most ezt azért mondod mert kidobhattad a fogamzásgátlóim?-nevetett.
-Megígérted régen hogy ott az összeset kukába vethetem.
-Meg is tetted.
-De...az hogy minden kockázat nélkül éjjel nappal magamévá tehettelek...bárcsak most is megtehetném.
-Megteheted. Jacob csak este jön haza.-mondta egy sunyi mosollyal.
-Gyere ide.-húzta az ölébe ahogy egy pillanat alatt kapta le Emilyről a felsőt akiből egy gyermeki kacaj tört ki.
-Azt hittem azért a hálóig eljutunk.
-Sajnálom de akarlak.-kezdte csókolni a nyakát ami ellen Emily egy percig se ellenkezett.
-Én nem sajnálom.-vette le ő is Andy felsőjét.
-Várj.-nyúlt a kanapén lévő párna után.-Ezt rakd a fejed alá.-Emily a párnára dőlve engedte hogy Andy azt tegyen vele amit csak akar.
-El se hiszem hogy ez a szexi férfi a férjem.
-Ez a gyönyörű nő pedig a feleségem.-kezdte a nyelvével kényeztetni Emily melleit.
-Ah...
-Vegyük le ezt is.-gombolta ki a nadrágja gombját majd Emily a csípőjét megemelve segített a férjének.
-Te rólad is dobd le azt a fránya nadrágot.
-Máris.-bújt ki gyorsan belőle, lehúzva magáról a boxert is így szem elé bukkant az ágaskodó férfiassága.
-Francba.-harapott az alsó ajkába.
-Mi a baj?
-Azt hiszem nedves lett a bugyim.-nevetett.
-Meg akarlak ízlelni.-csókolta meg Emilyt.
-Kibírod addig?-kapott kiéhezve Andy ajkai után.
-Majd meglátjuk.
-Vagy van egy jobb ötletem.-felülve Andyt fektette le a párnára.
-Mit csinálsz?-nevetett.
-Mindjárt meglátod.-bújt ki az apró fehérneműből.
-Istenem...de csodás vagy...-ért a férfiasságához Andy.
-El a kezekkel, ő az enyém.-szólt rá Andyre.
-De...
-Ne aggódj te is dolgozni fogsz.-fordult meg ahogy a fenekével Andy arcához közelített. Majd a csípőjét leengedve megérezte Andy kezeit a derekán. Abban a pillanatban pedig Andy nyelve hosszasan húzódott végig az érzékeny testrészen.-A-aaah.-remegett meg a hangja. Miután már hozzászokott a gyönyör érzéshez lentebb hajolt ahogy Andy férfiasságát kezdte az ajkaival kényeztetni. Egyre bentebb és bentebb tolta szinte már tövig kényeztette őt.
-Úristen Em....-szólalt meg.
-Dolgozzon Mr. Barber.-ült vissza az arcára.-Ah....-remegtek meg a lábai így azonnal el akarta magát tőle tolni de Andy lent tartotta őt.-Andy....
-Fordulj meg.-kérte. Emily felemelkedve fordult meg ahogy egy pillanat alatt már Andy benne volt.
-Istenem....-nehezült a légzése.
-Gyerünk Em....gyerünk...-gyorsított.
-An...Andy....-támaszkodott meg a mellkasán a kezeivel.
-Lovagolj édes. Gyerünk.-Emily mozgatni kezdte a csípőjét amitől Andyt az őrületbe kergette.-Gyerünk...légy jó kislány. Add nekem magad.
-Élvezz belém....Andy...-könyörgött Emily.
-Egy csepp se fog kárba veszni...-kezdte újra diktálni a tempót és pillanatok múlva teljesen kitöltötte az őt lovagoló feleségét. Levegőért kapkodva próbálták újra fokozni a légzésüket.
-Jobb volt mint a nászúton nem?-kérdezte széles mosollyal.
-Adj három percet...és folytatjuk.
-Benne vagyok.-csókolta meg a férjét.
-Istenem..már most imádom a házas életem.-mondta széles mosollyal.
-Ahogy én is Mr. Barber.
-Reméltem is...Mrs. Barber.