Abandoned /Jikook ff./

48. rész

Jimin szemszög

Egyik péntek este hihetetlenül unatkoztam, ugyanis éppen nem tudtam mit kezdeni magammal. Jeongguk festett, ezért nem akartam zavarni, anyáék készülődtek valahová, Dante aludt, ezért tényleg magamra voltam utalva. Videó játékoztam egy jó másfél órát, beleolvastam a kötelező olvasmányunkba is, és még el is mosogattam, de egyszerűen ezek után már nem tudtam mit kezdeni magammal. Végül úgy döntöttem, hogy bepróbálkozom Jeongguknál, hátha megunta már a festést, mert előbb-utóbb be fogok golyózni.

Nagy nehezen kimásztam az ágyamból, és megindultam Jeongguk felé, hogy szemét legyek, és megzavarjam. Menet közben láttam, ahogy anya a nappaliban apával veszekszik azon, hogy mennyire gyűrött apa ingje, ezért mosolyogva sétáltam tovább Jeongguk szobája felé, mert egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből apa szenvedő fejét. Nos, igen, anya mindig mindent tökéletesre akar, egy gyűrődés sem maradhat majd azon az ingen.

- Bocsi, hogy zavarlak, de unatkozok – nyitottam be Jeonggukhoz kopogás nélkül, de szerintem már megszokta, hogy mindig csak berontok hozzá. Különben sincs semmi rejtegetni valónk egymás elől azt hiszem.

- Igazából most ennek meg kell száradnia, szóval ráérek – mondta Jeongguk, miközben lepakolta a palettáját meg az ecsetet a kezéből.

- Nézünk egy filmet? – kérdeztem tőle, miközben leültem az ágya szélére.

- Aha, nézhetünk, csak előbb lemosom a kezemet, mert könyékig festékes vagyok – mondta Jeongguk mosolyogva, és közben felém mutatta a kezét, ami valóban könyékik kék és zöld festékes volt.

- Mit festesz amúgy? – érdeklődtem, ugyanis egyenlőre nem tudtam kivenni a festményből, hogy mi lesz az.

- A közös képet, amit még megígértem apudnak, mikor idejöttem júniusban – mutatott Jeongguk a falon lévő közös képre, amin mind a négyen rajta vagyunk, és ekkor már értelmet is nyert a festménye. – Még csak a hátteret festettem meg, és most meg kell várnom, hogy az megszáradjon, és tudjam folytatni – magyarázta Jeongguk, aztán kiment a szobából, hogy lemossa a kezeit.

Jeongguk mindössze tíz perc alatt összepakolt meg megmosakodott, és utána már az ágyamban is ültünk mindketten, hogy válasszunk valami filmet. Már nasit is hoztunk be meg innivalót is, szóval tényleg csak a filmválasztás maradt hátra.

- Mit nézzünk? – kérdeztem Jeongguktól, miközben bekapcsoltam a laptopot.

- Valami romantikusat – vágta rá Jeongguk, mire nekem egyből fintorba szaladt az arcom.

- Pár hete ment a moziban egy új krimi, nem nézzük inkább azt? – kérdeztem tőle, ugyanis most nem vágytam nyáladzásra.

- Nem, én nem szeretnék semmi ijesztőt nézni – ellenkezett egyből Jeongguk.

- Én meg nem szeretnék nyáltengerben úszni – érveltem én is a saját választásomért.

- Akkor nem nézünk filmet – rántott vállat Jeongguk, és már készült is felállni az ágyról, mire én csak sóhajtottam egy nagyot.

- Jól van, gyere vissza, nézünk valami romantikus lószart – adtam be a derekamat, Jeongguk pedig egy győztes mosollyal az arcán ült vissza az ágyra.

- Én is így gondoltam – mondta Jeongguk elégedetten, és elterült az ágyamon.

- Tudok egy elvileg jó romantikus filmet – szólaltam meg pár perc gondolkozás után, ugyanis ekkor eszembe jutott, hogy mit fogunk nézni. Jeongguk fixen nem ismeri ezt a filmet, szóval nem fog ellenkezni, és így még nekem is kedvez majd. Azért nehogy már az legyen, amit Jeongguk akar.