Elemi erők (Marvel ff)

72. Vonzalom

*Három héttel később*

Éppen Tiana mellett álltam és elhúztam a szám. Három napja jöttek meg az újak, de istenem, ilyen bénák nálunk nem voltak.

- Ez...elég... - kerestem a szavakat.

- Ne is mondd - sóhajt fel mellettem. - Menj az irodába inkább.

Nem kellett kétszer mondania. Eddig háromszor jutottam be oda. Minden hasznos információ ott volt. Egyik alkalommal nem volt senki és gyorsan kerestem pár adatot.

Négy név is volt, aki biztos kettős ügynök a SHIELD-nél, vagyis csak volt. Fury majd intézkedik. Most mást akartam megnézni, csak ne legyen ott most se senki.

Beszéltem pár emberrel. Elég részletes leírásaink voltak a nagyobb jelentőséggel bíró emberekről, amit szintúgy átadtunk Fury-nak. Thomas pedig remekül csinálja a dolgát. A baj, hogy nem fér hozzá a fő számítógéphez, amin minden adat van, de rengeteg mindent tudott meg a laborról.

A labor. Egyszer jártam ott és majdnem lebuktam. Fogalmam sincs mit keres itt az a doki, aki azokat a szörnyű lényeket hozta létre. Felismert, de nem szólt semmit. Fury sem tudja ezt, ami eléggé zavaró tényező.

Mikor beléptem az irodában azonnal az egyik számítógép elé ültem, mert nem volt itt senki. Beírtam a Bosszúállókat és lapozgattam. Eléggé zavart, hogy itt még részletesebb leírás volt róluk, mint Florence aktáiban.

Végig mentem a neveken és a Bucky nevén álltam meg. Mi ez a sok infó? Egészen 1945-től itt volt minden. A legtöbb dologról én is tudtam, de uhh...a kínzások és a kiképzések is itt voltak. És a buzi kód szavak. Meg valamilyen könyv, ami a Tél Katonája programhoz tartozott.

Ez a könyv kell nekem! Ami itt is van, de oda nem fogok tudni eljutni. Bassza meg. Éppen az előzményeket kerestem, amikor nyílt az ajtó. A törlés gombra nyomtam és hátra dőltem a széken, mint aki unatkozik.

- Te itt, Kisrózsa? - lett meglepett.

- Ide küldött Tiana - dobom fel a lábaim az asztalra.

- Ennek sokan nem örülnének - mutat a lábamra.

- Nincs itt senki - teszem szét a kezeim. - Vagy attól kell félnem, hogy te köpsz be?

- Én nem tennék ilyet.

Lassan sétált ide és ült le a számítógép asztalra. Most kell valami menekülési út. Ha sokáig ezt csináljuk, akkor John már többet fog gondolni.

- Végül csak a kiképzők közé kerültél - mosolyodik el halványan.

Fogjuk rá. Igazából elég sok ember között mozgok szerencsére. Hallok ezt azt és olyat is, hogy mire készülnek a jövőben.

- Befestetted a hajad.

Megfogom a hajam. Valóban újra festettem. Elég gyorsan látszik, ha le nő.

- Tetszik ez a láng vörös. Olyan csábító - billenti oldalra a fejét.

- Hát - sóhajtottam fel. - Nem azért ilyen, hogy neked tetszek.

Mosolya akár egy ragadozónak. Külseje irigylésre méltó. Kiképző, az izmai megvannak. Magas férfi. Szerintem 1,90 körül lehet. Mindig fekete ruhát hord, ami bronz barna haját kiemeli, ami oldalt fel van nyírva és felül mindig hátra fésüli. A szakálla is fazonra vágva, de mégis teljes arcán jelen van. Borostás és ez mindig jól állt neki.

- Túl régóta kerülgetjük egymást - teszi keresztbe karjait maga előtt, ezzel biztosan imponálni akar.

- Kerülgetjük? Most is beszélünk.