Elemi erők (Marvel ff)

78. "Lehetséges"

Bucky szemszöge

Miután elvitték a reggelim maradékát egyre idegesebb voltam. Lassan itt kellene már lennie, vagy bárkinek, aki ki visz innen. Aggódtam, hogy lebukott és én vagyok az egyetlen, aki erről nem tud.

Mikor a zár kattanását hallottam azonnal felálltam és kihúztam magam, de változott a testtartásom, amikor ő sétált be és behúzta az ajtót maga után. Hozzám szaladt és egy ölelésbe zártam.

- Azt hittem történt veled valami - simogatom idegesen a hátát.

- Semmi. Ma velem vagy - húzodik el nevetve.

- Hogy intézted el?

- Titok - kacsint egyet.

- Itt ne játszd ezt Szerelmem.

Arcát a tenyerembe vettem. A szemei most is ugyanazok, mint tavaly amikor megismertem. Bőre kicsit sápadt, de csak mert állandóan itt van az épületben. A haja pedig...annyira szexi. Lehet ő nem szereti ezt a színt, de dögös, akárcsak régen szőkén.

- Mi az? - húzza össze a szemöldökét, mert egy ideje csak bámulom őt.

- Semmi, csak nagyon szeretlek.

- Én is téged.

Adott még egy csókot, majd a szerepünkhöz híven kisétáltunk innen. Gyűlölöm ezeket a pillantásokat, amiket kapok. Félnek tőlem és mellette csodálnak. Amint kijutottunk innen tennem kell valamit ezzel a programmal.

Az egyik folyosón láttam Thomas-t, akivel Olivia beszélt pár szót, de messzebb álltam így nem értettem semmit. Csak menjen minden a terv szerint. Olivia megint a gyakorló terembe vitt be, ahol az újak már bent voltak. Nem is értem. Hogy akar ennyi ember ezeknek dolgozni?

- Milyen érdekes...

Mindketten jobbra néztünk, az a nő sétált hozzánk, aki tegnap utasításokat adott nekem.

- Csak nem kisajátítottad mára Olivia? - a nő engem mért végig és majdnem megforgattam a szemem.

- Mára nekem osztották be. Te tegnap túl béna voltál vele Kira - nem láttam Olivia arcát, de majdnem mosolyogtam, mert tudtam milyen gúnyos lehet a mosolya.

- Te nem tudtad legyőzni!

- Akkor te végképp nem tudod - vont vállat és nézte inkább az embereket.

- Én egy ilyen katonával inkább mást csinálnék.

Hátul volt a keze összekulcsolva és láttam mennyire rászorít saját kezeire. Csak nem féltékeny vagy Szerelmem?

- Inkább a dolgod csináld - vetette oda Olivia és nem is foglalkozott vele többet, így a nő elment.

- Féltékeny vagy? - suttogtam.

- Te csak maradj csöndben - nézett egy pillanatra hátra.

- Mindjárt tíz.

Egy aprót bólintott, de nem nézett rám hátra. Számoltam a másodperceket, ha nem is ér el ide azonnal, hogy itt vannak a Bosszúállók csak pár perc van akkor is pluszban.

- Olivia! - sétál ide Kira. - Mondd csak...

Elég fura arccal nézett fel egy tabletról, amit én sem értettem. De ahogy jobban megnéztem a nőt...ők ketten utálják egymást, ezt tegnap is észrevettem és ez a nő most talált valamit Olivia ellen, ez látszik.

- Igen? - lépett egyet előre Olivia.

- Miért voltál tegnap este bent nála? - bök felém a fejével.