Kira vagyok. Ha azt mondanák jellemezzem az életem egy szóval...az mondanám szar.
Hogy miért? Mert ez az igazság. Szar az élet ahogy a világ is.
Tudod kiben bízhatsz? Megsúgom. Senkiben. Az életem így sem túl jó egy ilyen világban de egyszer c...
-Én csak éltem az életem egy normális életet...de akkor jöttek ezek a vérszívók és megölték a családom...ezért is döntöttem el hogy bosszút fogok állni.
Aztán Kai következett.
-A vámpírok tönkretették azt a várost ahol éltem hátra kellett hagynom a barátaimat és a családom...ezért akarok most harcolni.
Majd Leroy
-Én nem bírom nézni ahogy ártatlan emberek halnak meg néhány szúnyog miatt ezért megszöktem az árvaházból és ide jöttem.-Árvaház? Akaratlanul is elmosolyodtam mert Zane eszembe jutott.
Egyre idegesebb lettem ahogy közeledtünk felém...nem akarom elmondani. Már Sethnél jártunk.
-Miután a szüleim elhagytak engem és a fiatalabbik tesóimat...dolgoznom kellett hogy eltartsam magunkat...de aztán vámpírok jelentek meg a házunknál és nem voltam elég erős ahhoz hogy megvédjem a testvéreimet..
Láttam rajta hogy mennyire emészti a bűntudat...legszívesebben megöleltem volna mert én is ugyan így érzek...
Látni ahogy a szeretteid előtted esnek össze holtan...csak azért mert te gyenge voltál..
Újra leperegtek előttem az események amikor Olívia meghalt.
-Miss Smith maga jön.
-Nem.-Mondtam. És a padra támaszkodtam.-Miért kell ezt? Miért kell mindig a múlttal jönni? Mi közünk van egymás életéhez?? Csak együtt kell harcolnunk semmi más...
-Oh úgy látszik a törpike különlegesnek érzi magát.-Szólalt meg Kuro.
Miért? Miért kell megint beszólnia? Éreztem hogy nem csak én vagyok dühös hanem Rei is. Éreztem ahogy a szemeim átváltoznak szemfogaim megnőnek és körmeim hosszabbak, élesebbek lettek. Felálltam és az ülő fiú mellé sétáltam lehajtott fejjel hogy ne lássa a szemem. Majd megragadtam a pólóját és magamhoz húztam.
-Ha bajod van velem mond el itt és most!-Mondtam mély hangon. És tekintetem az övébe égettem.
-Miért nem tudod elmondani a múltad? Te is vámpír vagy és azt mondod utálod őket...hogy bízzunk meg benned ha ugyan olyan vagy?-Nézett rám hidegen.
-MERT TUDOD VANNAK OLYAN DOLGOK MELYEK ROHADTUL FÁJNAK!Ch...ugyan olyan?-Kiabáltam rá. De ez rohadtul fájt.
-Igen? Miért szerinted nekik nem? Bassza meg! Megöltek a családjukat ezek a dögök!-Kiabált vissza.
Ekkor megláttam magam az ablakban. Hát így nézek ki mikor átváltozom?
Elengedtem Kurot és az ablakhoz sétáltam.
-Kíra!-Szólt utánam Charles.
-Aki utánam jön azt megölöm.-Mondtam és kiugrottam az ablakon...
#Chales#
Nem törődve a fenyegetésével utána akartam indulni de lőtte meg kell beszélnem a többi diákkal a dolgokat.
-Sajnálom...tudják ő nem egy egyszerű eset.-Sóhajtottam.
-Persze...miért nekünk nem az?-Mondta Kuro.
-Biztos nehéz de...
-Mi de? Nincs de? Ő talán más mert lány? Vagy többet ér ment van pénze? Vagy mert vámpír?
-Ezt most fejezze be Mr. Kruze!
-Mert mi lesz?
-Jó én Miss Smith után megyek!-Mondtam és ablakhoz mentem.
-De azt mondta ha utána megyünk megöl.-Mondta Leroy.
-Ismerem már egy ideje...engem nem fog.
-Honann ismeri?-Kérdezte Kuro.
-Ha visszajövök vele elmesélem.-És leugrottam.
Amint leérkeztem elkezdtem körbe nézni de nem találtam sehol...ja tényleg ő már vámpír...a vámpírsebességével már az Északi-sarkon is lehet.
Felsóhajtottam és elindultam arra amerre az érzékeim vittek.
De sajnos bármennyire próbálkoztam nem tudtam megtalálni ezért már csak egy lehetőségem van be kell mérni a telefonját...így elindultam a barátaimhoz.
#Kuro#
Miután a tanárunk kiugrott az ablakon hogy egy szörnyeteg után menjen a többiek kimentek az udvarra. De én valamiért inkább itt maradtam a teremben...és tudjátok mit csinálok? Papír repülőket dobálok ki az ablakon...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
És egyfolytában arra a lányra gondolok...lehet túl kemény voltam vele?
"-Miss Smith maga jön.
-Nem.Miért kell ezt? Miért kell mindig a múlttal jönni? Mi közünk van egymás életéhez?? Csak együtt kell harcolnunk semmi más...
-Oh úgy látszik a törpike különlegesnek érzi magát.-Szólalt meg Kuro.
-Ha bajod van velem mond el itt és most!
-Miért nem tudod elmondani a múltad? Te is vámpír vagy és azt mondod utálod őket...hogy bízzunk meg benned ha ugyan olyan vagy?
-MERT TUDOD VANNAK OLYAN DOLGOK MELYEK ROHADTUL FÁJNAK! CH...UGYAN OLYAN?
-Igen? Miért szerinted nekik nem? Bassza meg! Megöltek a családjukat ezek a dögök!"
De miért csinált belőle drámát...? A többiek is elmondták pedig biztos nekik is nehéz volt...ő meg ráadásul egy vámpír..lehet csak az a célja hogy minket is megöljön. Mert a vámpírok ilyenek...nincs kivétel.
De ő még is...láttam...láttam...hogy meglátta a tükör képét. De csak ennyi miatt nem ölt meg? De..
"...hogy bízzunk meg benned ha ugyan olyan vagy? "
Hülye..ne gondolj rá...megérdemelte!
Mindkét kezemmel összeborzoltam a hajam.
Minden vámpír egyforma...egyszer úgy is hátba döfnek...
