Meghoztam az új részt :)
Másnap korán keltünk a suli miatt Kírával egyszerre keltünk.
-Kuro..
-Hm? Fordultam felé miközben felvettem egy pólót.
-Csak képzelődök vagy ez a kutya tényleg kétszer akkora mint tegnap...
-Biztos csak képzelődsz...annyira zavarba jöttél hogy veled aludtam biztos elkezdtél hallucinálni.
-E-Egyáltalán nem jöttem zavarba...és különben is visszavehetnél az egodból.
-Minek ha így is elolvadsz tőlem.
-Csak szeretnéd.-Oh Kíra rossz irány...
-Oh igen?-Hihetetlen sebességgel szeltem át a kettőnk közötti távolságot. Ő hátrált de végül a falhoz ért.
Most nem menekülsz Kíra.
Egyik kezem a falnak támasztottam a feje mellett. A másikkal pedig az álla alá nyúltam és kényszerítettem hogy rám nézzen teljesen elpirult. Istenem azok a szemek...
Ekkor hirtelen az ajtó kivágódott és Ahs lépett be.
-Megyünk át a suli épületébe. Jöttök?-A mondat végére lefagyott mert meglátta a helyzetünket.
Utálom hogy Kíra leleményes...
-Igen.-Vágta rá. És kirúgta a lábam így hátraestem ő pedig elsétált egy diadalmas mosoly kíséretében. És még az Álomőrző is utána ment. Lassan feltápászkodtam és én is utánuk mentem.
#Kíra#
Félek...félek mert nem tudom mit érzek Kuro iránt...szeretem ha a közelemben van de félek mikor már túl közel van.
De szerencsére Ahs megmentett és egyből kislisszoltam a szobából.
-Ez mi volt?-Kérdezte.
-Kuro...
-Biztos nem akarsz vissza menni?-Kezdett el nevetni.
-Fogd be Ahs!-Löktem meg a mellkashát.
És elindultam lefele nyomomban a kutyával.
Mikor leértem megláttam Charlest.
-Charles!
-Igen?
-Most mondd meg őszintén ez a kutya kétszer akkora lett mint tegnap nem?-Néztem rá. De a reakciója...ideges volt.
-Nem...amúgy szerintem adhatnál neki egy nevet fura hogy csak kutyának hívod.-Tudom hogy hazudott...felgyorsult a szívverése. Halottam...akaratlanul de hallottam.
-Charles...mi van ezzel a kutyával?-Néztem rá várakozóan.
-Mi-mi lenne?-Egyre gyorsabba a szívverése.
-Charles tudom hogy nem mondasz el valamit.
-Jó...-Sóhajtott.-Majd elmondom suli után addig találj ki neki egy nevet. És őt hagyd itt.
Majd elment.
Remek...
Ránéztem az állítólagos kutyára majd kisétáltam az épületből de nem engedtem hogy az a kutya vagy mi kövessen. És elindultam a suliba.
Már szerencsére tudom hogy hol lesz az órám...matek a 2. emeleten.
Miután megérkeztem a terembe leültem. Nemsokkal később a fiúk is megérkeztek.
YOU ARE READING
Fény A Sötétségben #Befejezett#
VampireKira vagyok. Ha azt mondanák jellemezzem az életem egy szóval...az mondanám szar. Hogy miért? Mert ez az igazság. Szar az élet ahogy a világ is. Tudod kiben bízhatsz? Megsúgom. Senkiben. Az életem így sem túl jó egy ilyen világban de egyszer c...