Fény A Sötétségben #Befejezett#

♱ 66 ♰

Lev:

Nem semmi ez a csaj...lehet alá becsültük. Épp a negyedik negyedben kértünk időt. Próbálunk rájönni Kíra titkára. A kapitányunk árgus szemekkel nézi a lányt.

-Hihetetlenek azok az ugrások még Levet is megállította..

-Igen de kéne csinálni valamit vele...

-Ne aggódjatok! Már nem bírja sokáig. Így játszunk tovább. Ha elfárad és nem tud többet ugrani akkor jössz te Lev és lecsapsz. Értve?

-Igen!-Mondtuk egyszerre és visszamentünk a pályára.

Ránéztem a lányra. Fáradt volt. De a srácok úgy kezelték mintha ő is egy erős srác lenne. Hátba veregették és a fejét is megsimogatták. Biztatják. Aztán rám nézett...olyan gyűlölettéli pillantásokat lövellt felém mintha megöltem volna valakit. Csak egy kicsit megsebesült egy játékos. Nem kell felkapni a vizet.

És újra elindult a meccs. Csomó csalit használtunk, hogy minél többször ugorjon Kíra ami sikerült is látszódott, hogy remegnek a lábai. Már a határjain van és még van három perc.

Kíra:

Tudtam hogy a lábaim alig bírják.
És tudtam hogy ezt az ellenfél is tudja.

Ezért nem hagyhatom magam. Mert ha most végem akkor a csapatnak is.

Már a végénél jártunk. Lev épp felugrott, hogy lecsapja. Ugortam volna utána de hirtelen bele nyilallt a fájdalom a vádlimba.

Ne.
Ne most.
Még bird ki.

Behajlítottam a lábam de Lev már a levegőben volt...ezért most az eddigieknél is nagyobbat kell ugranom.

Gyerünk lábak! Mozduljatok!! Gyerünk!!!

Felnéztem. Láttam ahogy lenézően vigyorog rám Lev és hogy a kapitányuk is elégedett mert rájött. De közben kaptam tőle egy olyan pillantást ami azt jelentette vége.

Vége? Ennyi lenne? Ennyire lennék jó?

Nem, ezt nem fogom hagyni. Itt és most nyernünk kell. Megmakacsoltam magam és elrugaszkodtam a földtől.  Elértem. Elértem a labdát így végül én tudtam lecsapni és megszereztük az utolsó pontot.

- És a nyertes....a farkas csapat ők jutottak tovább a selejtezőbe.

Végre pihenhetek. Megkönnyebbülve rogytam le a padlóra. Nyertünk.

-Szép volt.-Jött oda kezet fogni Lev.

-Kösz...ti se voltatok rosszak. -Fogtunk kezet. -De ugye tudod hogy most kinyírlak?!

-Mi?! De..

-Beszóltál a magasságomra -Indultam el felé de egy erős kar elkapott és a vállára dobott. Seth volt az.

-Seth tegyél le!

-Alig tudsz járni..nyugodj le...

-Tudod Lev kicsi a bors de erős.-Mondta Kuro.

-Ah Kuro mondd meg Sethnek hogy tegyen le.

-Fogd csak erősen nehogy neki menjen valakinek...mert akkor kitiltják.-Seth csak bólintott és elvitt az öltözök felé.

-Letehetsz...-Mondtam mikor már az út felénél voltunk.

-Biztos...nem verek meg senkit.

-Jó..-Letett. És kezembe nyomta Danger pórázát. Nem is tudtam, hogy őt is elhozta...

Így hát elindultam az öltözőbe Dangerrel. De útközben összefutottam Levvel és a kapitányukkal.

-Wow mi ez az óriás mamut?-Nézett Dangerre.