Fény A Sötétségben #Befejezett#

♱ 68 ♰

-Zane?-Kerekedett el a szemem.

-Szia húgi.-Tárta szét a karját én pedig odamentem és megöleltem. Éreztem, hogy könny szökik a szemembe.-Te most sírsz?-Nevetett.

-Pofa be.

Zane teljesen megváltozott. Magasabb lett. és valahogy már nem az a kisfiú.

-Mit keresel itt direkt...

-Megszakítottad a kapcsolatot, hogy ne kerüljek bajba. Tudom. De nem menekülsz ilyen könnyen. Erősebb lettem így meg tudlak már védeni a vámpíroktól.

-Te tudsz...-Kezdtem bele.

-Igen. Benne vagyok egy szervezetben ami vámpírokat öl.-Mondta. Felnevettem.

-Én is.

-Mi? Komoly? Ezt nem tudtam...de csak beköszönni jöttem.-Mondta szomorúan.

-Oh...értem.-Mondtam én is szomorúan.

-De hoztam valamit.-Mondta és felmutatta a gyűrűt.

-Ez...-Fogta a kezem és felrakta a középső ujjamra a gyűrűt.

-Mi mindig testvérek maradunk.-Mosolygott rám.

-Nem tudnál pár napig itt maradni?-Néztem rá.

-Hát...ha nagyon szeretnéd.-Vakarta meg a tarkóját. 

-Ezaz!-Öleltem meg.-Na most beszéljünk másról...-Váltottam komolyra a szót.-Még is mit képzelsz magadról hogy tetoválást csináltattál?-Vágtam fejbe.

-Ez a banda tetkóm...nem értem mi bajod vele tök jól néz ki.

-Banda tetkó? A szervezeté ahol vagy?-Kérdezgettem.

-Igen. De nem értem mit vagy úgy oda....neked is van.-Bökött a karomra.

-Igen...de ez más....mindegy. Bemutatlak a többieknek.-Mondtam és bementem a koliba.

Majd elkiáltottam magam.

-Srácok!-Nem sokkal később mindenki megjelent.-Srácok, bemutatom a bátyám.