Fény A Sötétségben #Befejezett#

♱ 43 ♰

Itt az új rész de ez nagyon gyenge lett szerintem :( És sajnálom hogy sokáig tart egy rész megírni csak minden összejött...

-A hóvirág és a levendula nem gond...azt könnyen be tudok szerezni de a füge kaktusz...

-Ne aggódj Charles...amit most megcsinálok azt nektek adom ami elég lesz addig amíg beszerzed a füge kaktuszt.

-Köszönöm.És melyik része kell?-Kérdezte Charles.

-A virágja.- Elő is vette a három növényt. Beleszórta a mozsárba és összedolgozta őket.

-Ezt miért nem tudtad elmondani a törpének?-Kérdezte Kuro én egyből szúrósan pillantottam mire némán azt tátogta "mi van?".

-Azért nem tudtam elmondani Kírának, Kuro...

-Mégis honnan tudod a nevem?-Nézett szúrósan Kuro Reire.

-Össze vagyunk kötve...-Mutatott rám és magára.-Amit tud és érez azt én is...Nos vissza térve hogy miért nem mondtam el Kírának mert azt akartam hogy mindenki tudja hogy kell csinálni...mert ha máshogy keveritek össze akkor az a végén gyógyító hatással lesz a vámpírokra. Először füge kaktusz, majd hóvirág ezeket összekeverjük majd utána rakjuk hozzá a levendulát...és ezután a keveréket felforralhatjátok és akkor könnyebb lesz a fegyverekre kenni.

Oldatta nekem a növény keveréket egy kis zacskóban.

-Hozok még ezekből a növényekből..Kuro velem jönnél?-Kérdezte Rei. Mindenki lefagyott és csak nézett Reire.

-Még mindig tudja azt amit én...szóval ezért tudja Kuro nevét úgy hogy én nem mondtam.-Magyaráztam hangosan mire mindenki megkönnyebbült.

Végül Kuro elment Reivel.

#Rei#

Amint távolabb értünk Kíráéktól Kuro megszólalt.

-Mit akarsz? Mert szerintem nem azért hívtál feélre hogy holmi gyomot szedjek veled.

-Oh egész okos vagy..-Mondtam és felé fordultam.-Igen nem csak emiatt hívtalak félre...Kíráról akarok veled beszélni.

-Minek?

-Mert tudom hogy azt hiszed hazudik de nem...mindent amit mondott igaz.

-Ch..persze.

-Nem hiszed el?

-Persze hogy nem.

-Oké.-Sóhajtottam fel és megragadtam a fejét. Kíra emlékei forogtak le előttem. Mikor az utolsó képkocka is leforgott Kuro hirtelen ellökött magától.

-EZ MÉG IS MI A FRANC VOLT?

-Kíra emlékei.-Vontam vállat.-Innentől fogva nem érdekel hogy elhiszed-e vagy sem...de egyet kérnék tőled.

-És mit?-Forgatta meg a szemeit.

-Legyél mellette mert rossz előérzetem van...

-Legyen...

Végül fogtuk a növényeket és visszavittük a többiekhez.

Hirtelen Charles megszólalt.

-Rei nem tudsz olyan dolgot összevarázsolni amivel el tudjuk zárni az erejét?

-Hogy mi?-Reagált Kíra.

-Hmm...igen lehet jó lenne egy ilyen...-Gondolkodtam hangosan.

-Ismétlem; hogy mi?

-Oké. Meglátom mit tudok összedobni.-Hagytuk figyelmen kívül Kírát.

#Kíra#

Miután Charles megbeszélte Reivel ezt a varázs cuccot -amibe mellesleg nem volt beleszólásom- visszatértünk a szobába.

Már késő volt.

-Jól van srácok...holnap iskola ideje pihennetek.-Mondta Charles mindenki morogva elindult a saját szobája felé.

Fogtam egy rövidnadrágot és egy fekete pólót ami 3-szor nagyobb volt a méretemnél így a póló teljesen lelógott a térdemig...de nekem így pont kényelmes. És elindultam a fürdőbe. Gyorsan átöltöztem és fogat is akartam mosni de nem volt nálam fogkrém azért elindultam Ash és Kuro szobája felé. Náluk biztos kell lennie fogkrémnek. Aztán már az ajtójuk előtt álltam rányitottam és elindultam befele de nekimentem valakinek és egy csupasz hashoz ért a kezem...méghozzá egy tökéletesen kidolgozott hashoz. Csak néztem a kezem ahogy ott pihen. Aztán észbe kaptam és felnéztem...megláttam Kuro elégedett vigyorát.

-Tetszik amit tapogatsz?-Dőlt neki az ajtófélfának én pedig egyből elrántottam a kezem és éreztem hogy az összes vér a fejembe szökik...nem tudtam megszólalni.

-É-é....n...izé..

#Kuro#

Mikor visszaértünk a szobánkba elkezdtünk Ashel beszélgetni.

-Miért vagy vele ennyire ellenszenves?

-Kírával? Mert egy vámpír és ki tudja mikor gondol egyet és átáll.-Vettem le a pólóm.

-Szerintem pedig nem...szerintem szereted.-Ez hülye? Jóízűen felnevettem.

-Tudod hogy nem vagyok az a szerelmes típus inkább a gyors egy éjszakásra bukok.-Ash megforgatta szemeit.

-Szerintem csak félsz bevallani az érzéseid...

-Jaj haver ne már! Hagyj ezzel a csajos témával...-Felálltam az ágyamról és az ajtó felé indultam hogy bezárjam. Ám mikor már ott voltam hirtelen az ajtó kinyitódott és valaki nekem jött.Lenéztem Kíra volt az...olyan alacsony de ez valahogy aranyossá teszi.

na jó...MÉG IS MI A BÜDÖS FRANCRÓL BESZÉLEK??

Újra lenéztem rá és láttam ahogy a hasamat tapogatja nem kellet sokk hogy felnevessek ezen a szituáción.

-Tetszik amit tapogatsz?-Egyből elkapta a kezét és láttam ahogy elpirul...hihetetlen Kíra aki eddig érzelemmentesen állt mindenkihez itt áll előttem elpirulva....és őszintén nekem tetszett amit láttam nem csak a piroskás arca de kurva jó lábai vannak...

  -É-é....n...izé...-Próbált valamit kinyögni de nem tudott. alig tudtam visszafogni a nevetésem. Zavarba hoztam Kírát. Végül nagy levegőt vett.-E-elfogyott nálunk a fogrém..Csak néztem az előttem álló zavarban lévő lányt. Tetszett hogy így látom...végre valami érzelem. Mikor eljutott az agyamig hogy már egy kicsit jobban bámulom mint kéne elindultam a fürdő felé és odaadtam neki a tubust.Majd újra nekidőltem az ajtófélfának. Kíra megfordult és nagy léptekkel elindult kifele de aztán megállt. Visszafordult és közelebb jött...nagyon közel ajkaink 1 mm-re voltak egymástól. Kék íriszeit a tekintetembe égette.

Nem engedte hogy félrenézzek.

-Ne hidd hogy azért vagyok piros mert láttalak félmeztelenül! Azért vagyok piros mert melegem van!-Mondta határozottan és még véletlenül se akart a hasamra nézni.-És különben is láttam már jobbat.-Azzal megfordult a haja csak úgy lebegett utána és elment.

Végül én is becsuktam az ajtót.