Fény A Sötétségben #Befejezett#

♱ 52 ♰

Na itt az új rész :) Tudom hogy meg fogtok ölni a végéért :/ 

Gyorsan felvettem a küzdő pozícióm.

És vártam hogy kirántsam a kardom. A Vámpír hihetetlen gyorsasággal száguldott felém. Én előrántottam a kardom ami találkozott a karmaival. Majd a másik kezével a fejem felé kapott de én elhajoltam majd ellöktem magamtól.

De ő újra nekem ugrott és próbáltam a karddal eltalálni de mindig kivédte. Aztán kicsavarta a kezemből a kardot ami jó messze elcsúszott.

-Kard nélkül nincs már semmi esélyed.-Nevetett.

-Csak hiszed.-Éreztem ahogy átváltoztam és hosszú karmaimat az oldalába szúrtam.

-V-Vámpír?-Nézett rám értetlenül.

-Nem értem hogy nem érezted a szagom én már egyből éreztem hogy vámpír vagy..-Gondolkodtam hangosan. Majd behúztam egyet a vámpírnak aki elájult.

Diadalmasan felálltam és elindultam a kardomért.

-Kíra!! Vigyázz!!!-Hallottam Kuro hangját. Egyből megfordultam és hirtelen fájdalom nyílalt a gyomromba...telitalálat gyomron rúgott... Láttam ahogy vér jön ki a számon aztán elrepültem, háttal a falnak csapódtam és a kardom megint messze került tőlem. Megpróbáltam fölkelni de nem ment. Aztán a vámpírka előttem termet gúnyos mosollyal, majd a torkomnál fogva felemelt nem volt elég erőm megmozdulni.

#Charles#

-Állítsd le! Meg fogja ölni!-Kiabált rám Kuro miközben Kíra és a vámpír küzdelmét figyeltük.

-Nem.-Mondtam. Erre hirtelen megindult felém Kuro de a fiúk lefogták.

-Te mondtad hogy nem az a lényeg hogy megöljük egymást...Így Kíra meg fog halni!!-Visszanéztem Kírára aki nem festett valami túl jól.

Gyerünk Kíra! Tudom hogy le tudsz győzni egy ilyen gyenge vámpírt kétszer megtetted...gyerünk!-Szorítottam Kírának magamban.

#Kíra#

-Tudod lehet nem olyan jók az érzékeim mint neked...-Szólalt meg a vámpír.-De nekem legalább már meg  van a speciális erőm...és itt vagy te, a vámpírok szégyene...nézz magadra lassan gyógyulsz és az erőd se tudod használni...De felkeltetted Lucifer érdeklődését...-Már megint ez a név..-Vannak olyanok akik elvinnének hozzá és vannak az olyanok mint én...akik csak meg akarnak téged ölni...de hogy hogy szenvedjed.-De ne aggódj ha te meghaltál, utánad küldöm a barátaidat.-Mosolygott rám gúnyosan.

Aztán elengedte a torkom én pedig a földre rogytam.

Majd kezét felém tartotta és egy fura rúna jelent meg a keze körül.

Majd mikor a rúna eltűnt négy üveg szilánk lebegett a keze körül és felém dobta. Az összes eltalált de nem talált el fontos szervet.

Úgy látszik itt fogok meghalni...ilyen béna halált....

-Ne Kuro!-Hallottam az üvegtől. Egyből arra kapta a tekintetem és megláttam Kurot aki éppen felém fut.

-Oh úgy látszik nem te fogsz először meghalni.-Nevetett a vámpír és Kuro felé fordult.

A vámpír kezét Kuro felé fordította. Kuro egyből megállt.

Nincs azzal bajom hogy ha meg kell halnom...de nem úgy akarok meghalni hogy végig nézem ahogy megint meghal egy számomra fontos személy.

Látta ahogy a üvegszilánkok Kuro felé szállnak.

Nehezen felálltam. Lenéztem a kezemre ami csupa vér volt...az én vérem. De nem érdekelt. Megmakacsoltam magam és bármennyire is fájt elkezdtem futni teljes erőmből. majd Kuro elé vetettem magam így engem találtak el a szilánkok.

Hirtelen éles fájdalmat éreztem több helyen is...

De..

Lenéztem a mellkasomra...

És megláttam...

Az egyik üvegszilánk a szívemben van.

A vámpír harsányan felnevetett.

-Látod...ennyit érsz.-Nevetett.-Az emberek miatt halsz meg!

Es ekkor megéreztem az övemen valamit...a pisztolyom.

Vettem egy útólsó mély levegőt.

Előrántottam és másodpercek alatt lelőttem a vérszívót. 

Szemei kikerekedtek a meglepődöttségtől majd egyre jobban távolodott és a földre esett pont mint én.

Csak a fehér plafont néztem mind addig amíg Kuro arca meg nem jelent a látókörömben.

-Hé! Miért csináltad.

-M-Mert egy csapat -v-vagyunk...De kérlek húzd ki.-Utaltam az üvegszilánkra.

-Ha kihúzom meg halsz. El kell látnunk téged.-Mondta Kuro ellentmondást nem tűrően.

-Vámpír vagyok...meggyógyulok.-Ekkor a vállára pillantottam és megláttam hogy egy üvegszilánk őt is eltalálta.

Még se tudtam megvédeni...

-Lehet hogy vámpír vagy de a szívedben van egy üvegszilánk...ezt még te se tudod kezelni...

-háromra húzd ki.-Mondtam nem törődve az előző mondatával.

-NEm! Nem engedem hogy meghalj!

-Ilyen könnyen ráadásul egy vámpír miatt nem fogok meghalni!-Néztem rá határozottan.

-Jó..akkor háromra.

Nem lehet olyan nehéz gyorsan regenerálódni, nem? Csak az a szívemre kell koncentrálnom.

Mély levegőt vettem.

Kuro megfogta az üveg szilánkot.

-1,2...3-Kirántotta a szilánkot én pedig csak is a szívemre koncentráltam éreztem ahogy a szívemen a seb kezd össze forrni de rohadtul fájt.

Kiabáltam.

-Kíra?! Minden oké??-Halottam meg Kuro hangját majd minden elsötétült.