Vasember Lánya |Amerika Kapitány Fanfiction|✔

33.

-Pár órával később-

-Berlin, Németország-

Egy páncél autóban ültünk. Legelöl ült T'Challa, aki végre bemutatkozott, így tudtam meg nevét. Sam ült az utolsó sorban, míg Steve és én középen, de kettőnk közt egy törhetetlen üveg fal volt, vagyis a németek szerint, erőm viszont gyorsan lyukat faragott rá, így meg tudtam fogni Steve kezét. 

-Macskapárti vagy?-kérdezte a legutolsó sorban ülő férfi. 

-Sam!-szólt rá Steve. 

-Mi van? Macskának öltözött, de nem érdekel miért?-értetlenkedett Sam. 

-A páncélja vibránium?-kérdezte Steve. 

-A Fekete Párduc, Wakanda védelmezője, hosszú nemzedékek óta.-szólalt meg a férfi.-Harcosról, harcosra száll nálunk ez a szerep, és mivel most a barátja megölte az apámat, hirtelen királlyá is váltam.-mondta.-Szóval azt kérdezem, úgy, mint harcos, és úgy, mint király, vajon meddig lesz képes megvédeni tőlem a barátját?-nézett ránk. Felpillantottam Stevere, aki kissé dühös arckifejezést villantott. 

-Higgyen nekem, ha rajtam múlik, akkor két perc alatt holtan fekszik, majd egy árokban, és akkor annyi a wakandai kiscicának!-szóltam előre. Steve megszorította kezemet.-Mi van?-pillantottam rá.-Csak nem fáj neki az őszinteség...-mondtam.

Pár perccel később, behajtottunk egy alagútba, amely egy parkolóba vezetett. Kiszálltunk a kocsiból, és megpillantottuk Buckyt, aki egy karantén szerűben tartottak. Gondolataiban láttam, hogy teljesen reménytelen. Kezemmel azonnal megfogtam Steve hatalmas, puha tenyerét. Megláttuk Sharont, aki egy férfi mellett állt, két őr kíséretében. 

-Mit csinálnak vele?-kérdezte Sam. 

-Amit magukkal is kellene, pszichológiai felmérés és kihallgatás.-adott választ a férfi. 

-Ő, Everett Ross, az egység parancsnok helyettese.-mutatta be Sharon. 

-Ügyvédet nem kap?-kérdezte Steve. 

-Ügyvédet? Vicces...-hangja elég gúnyos volt.-Gondosan zárják el a fegyvereiket! Kapnak elismervényt.-mondta a férfi. 

-Ha kinézek az ablakon, nehogy azt lássam, hogy valaki ebben repked!-mondta Sam az embereknek, akik éppen elvitték a kapitány pajzsát és az ő szárnyait. 

-Ja, és Ms. Stark, édesapja már várja odabent.-nézett rám az ősz hajú férfi, aki Sharon mellett állt. De le fog baszni! 

Steve kezét fogva indultam el befele, vagyis indultam volna, de Steve még barátját figyelte. Egyből megálltam, hiszen tudtam, hogy félti Buckyt. 

-Steve, szerelmem, minden rendben lesz, nem lesz baja! Rájönnek, hogy nem ő tette és elengedik!-jelentettem ki. 

-Nem akarom itt hagyni.-rázta meg a fejét. Elé léptem, mire lenézett rám. 

-Steve, be kell mennünk! Nem akarjuk, hogy ebből még nagyobb baj legyen! Buckynak nem lesz baja.-néztem kék szemeibe. Lassan bólintott. Ajkaimhoz hajolt és puszit nyomott rájuk. Még egy lopott pillantást vetettem Barnesra, majd lassan beljebb mentünk. 

-Maguk négyen irodát kapnak, cella helyett. Ha lehet, akkor ne hagyják el!-egy hosszú folyosón sétáltunk végig. 

-Én biztos, hogy nem megyek sehová!-jelentette ki T'Challa. Natasha is feltűnt. Azonnal mellém lépett. 

-Csak, hogy tudjátok, ilyen az, ha valaki ront a helyzeten.-mondta. 

-Túlélte...-morogta Steve mellőlem.  A folyosó végére értünk, ahol Sam, Steve és én megálltunk.