Vasember Lánya |Amerika Kapitány Fanfiction|✔

19.

-Három nappal később-

-Szombat-

Reggel az eső kopogására ébredtem. Lassan nyitogatni kezdtem a szemeimet. Steve halkan szuszogott mellettem. Kimásztam izmos kezei közül, majd a fürdőszobába mentem. 

Levetkőztem, majd beléptem a zuhanykabinba. Megnyitottam a vizet, és beléptem alá. Bevizeztem a hajamat, aztán rákentem a sampont, aztán a balzsamot is. Miután az utóbbit lemostam, bekentem a testemet a vattacukor illatú tusfürdőmmel, majd leöblítettem. Elzártam a vizet, kiléptem a kabinból, majd egy törölközőt tekertem, aztán a fejem tetejére egy turbánt varázsoltam, másik törölköző segítségével.

Kiléptem a fürdőszoba ajtaján. Az ágyban Steve ült. Arca fáradtnak tűnt. Rám nézett és elmosolyodott. Én is ezt tettem. Szekrényemhez léptem. Kivettem egy sárga, kapucnis pulcsit, egy farmer dzsekit, valamint egy fekete skinny farmert. Elővettem egy bugyit, amelybe a törölköző alatt belebújtam. A kapitányra néztem, aki egyből eltakarta a szemét. Elnevettem magamat. Kivettem egy fekete melltartót, és felcsatoltam. Gyorsan belebújtam a pulcsiba, majd felvettem farmeremet. Felvettem dzsekimet. 

-Kész vagyok!-mondtam. Steve rám nézett. Kimászott az ágyból, és hozzám lépett. Lassan ajkaimhoz hajolt, és lágy csókot lehelt rájuk. 

-Csodás vagy!-mondta. Arcom enyhe pírba szökött, ahogy a kapitány bókolt nekem.-Elmegyek, átöltözöm!-hagyta el a szobát. 

Én is kiléptem az ajtón, viszont én elindultam Laura szobája felé. Lassan nyitottam be hozzá. Még békésen szuszogott az ágyában. 

-Laura.-szóltam neki halkan, mire megfordult. Szemeit lassan nyitogatni kezdte. Rám pillantott, és halvány mosoly szökött az arcára.-Jó reggelt! Hogy vagy?-kérdeztem a barna hajú lányt. 

-Jobban vagyok.-mondta. Tegnap engedték el az orvosi részről, és azóta mellette vagyok. 

-Jössz ma velünk vásárolni, vagy esetleg maradsz pihenni?-kérdeztem, miközben a függönyökhöz léptem. Lassan elhúztam azokat, de napfény nem szökött be, csak a szürkeség, amely kint uralkodott az őszi időjárás miatt. 

-Persze, hogy megyek! Megmutatom Liznek, hogy egyáltalán nem sajnálom, hogy Peterrel megy, sőt túl tettem magamat rajta!-mondta, és egy magabiztos mosoly ült az arcára. 

-Ez a beszéd!-mondtam. Laura kimászott az ágyból, majd ruhái közt kezdett válogatni.-Elmegyek, csinálok valami reggelit!-léptem ki a szoba ajtaján, aztán lesiettem a konyhába.

-Jó reggelt, Sam!-mosolyogtam rá a férfira, aki éppen kávéját szürcsölgette. 

-Neked is, Ariana! Hogy-hogy ilyen korán fent vagy?-kérdezte. Hát igen, szombaton reggel tíz előtt nem lehet felkelteni, de most reggel nyolc van, és lassan készen állok, hogy menjünk vásárolni. 

-Szerdán bál van, szóval most elmegyünk vásárolni!-mondtam.

-Ki megy még?-kérdezte. 

-Laura és Steve.-vettem elő a lánnyal közös, kedvenc gabonapelyhünket. 

-Steve miért megy?-értetlenkedett. 

-Mert elhívott egy fiú a bálba, és nem szeretném, ha olyan ruhám lenne, ami Steve szerint nagyon kirívó.-adtam neki választ, miközben elővettem két mély tányért.