Vasember Lánya |Amerika Kapitány Fanfiction|✔

14.

Szívem ezerrel kezdett verni. Meg szólalni sem tudtam, hiszen egyetlen szavam se volt, amellyel kimagyarázhattam volna magamat. 

-Ariana, ez mégis mi a fene volt?-kérdezte apa.

-Pár hete rájöttem, hogy szuper képességem van, sajnálom, hogy nem szóltam, de még nekem is új volt.-hadartam. Natashára néztem, aki feltápászkodott a földről. 

-Ez nap egyre izgalmasabb lesz!-jelentette ki Pietro, mire csúnyán néztem rá. 

-Mik a képességeid?-kérdezte Nat. 

-Belelátok a jövőbe, telekinézis és repülni tudok.-mondtam.   

-Mióta van ez így?-érdeklődött apa. 

-Nem rég óta, elvileg a Mjölnirtől kaptam az erőmet.-néztem apára. 

-Akkor, miért nem villámokat szórsz?-értetlenkedett Pietro. 

-Fogalmam sincs.-vontam meg a vállam. 

-Rendben, egyenlőre hagyd rejtve ezt a képességed. Akkor használhatod, ha vészhelyzet van!-mondta apa, mire bólintottam.-Holnap pedig fél hétkor indulunk Queensbe.-indult el kifele. 

-Miért megyünk Queensbe?-kérdeztem. 

-Oda fogtok gimnáziumba járni.-lépett ki az ajtón. 

-Szóval azért voltál annyira visszafogott, mert amúgy simán elverhettél volna?-szólalt meg Nat. 

-Végre, te is rájöttél erre.-mosolyogtam rá, mire ő egy elég csúnya nézéssel díjazott. Pietro elnevette magát. Kimásztam a ringből.-Ha megint ki akarsz kapni, akkor szólj!-villantottam egy győztes vigyort Natre, aki megforgatta szemeit.

Kiléptem a terem ajtaján, majd barátnőm keresésére indultam. Először körbe néztem a konyhában, ahol Laurát nem, de egy szendvicset találtam magamnak, amit gyorsan el is fogyasztottam. A nappaliban sem volt, így körbe néztem a szobák emeletén. Benyitottam minden helységeb, és már csak Thor szobája maradt hátra. Lassan lenyomtam a kilincset, és beléptem oda. Laura, nekem háttal állt, a falakon lévő képeket vizslatta.  

-Szóval, ő Jane?-kérdezte. 

-Laura...-kezdtem volna bele, de nem hagyta. 

-Miért nem szóltál?-nézett rám. Szemei vörösek és könnytől ázottak voltak. 

-Sajnálom, de annyira boldog voltál Peter mellett, és azt hittem, hogy megfeledkeztél Thorról.-mondtam. 

-Azt gondoltad, hogy megfeledkeztem róla, a férfiról, aki minden dologban első volt nekem?-kérdezte, én pedig lassan bólintottam.

-Annyira balfasz vagyok, sajnálom.-suttogtam. Laura megrázta a fejét. Könnyei lassan megeredtek.-Kérlek, ígérem Thor és Jane már nincsenek együtt!-mondtam.

-Annyira hiányzik!-sírt fel, mire sietve közelebb mentem, és szoros ölelésbe zártam. Laura vállamnak döntötte a fejét.

-Nincsen baj, hamarosan úgyis visszatér!-öleltem magamhoz a zokogó lányt. 

-Így gondolod?-kérdezte. 

-Persze, Thor visszajön, és majd összeházasodtok, aztán lesz sok kis mennydörgés Isten!-mondtam, mire Laura elnevette magát. Letörölte könnyeit. 

-Köszönöm!-mosolygott rám. 

-Semmiség, ezt teszik a legjobb barátnők.-vontam vállat.-Amúgy, tudod, hov megyünk gimibe?-kérdeztem izgatottan. 

-Nem, hova?-kérdezett vissza a lány. 

-Queensbe!-vigyorogtam rá, mire ő is ezt tette. 

A nap további részében filmet néztünk, és teletömtük magunkat rosszabbnál rosszabb kajákkal. Ebédre pizzát ettünk, ami után újabb film következett. Egészen délután ötig ezt csináltuk, de akkor úgy döntöttünk, hogy elég volt annyi mára. Laura, mivel kapott saját szobát, így elvonult oda, míg én a sajátomba maradtam. Elmentem zuhanyozni, majd pizsamámba bújva, befeküdtem újdonsült ágyamba. Betakaróztam, majd lehunytam szemeimet.