Vasember Lánya |Amerika Kapitány Fanfiction|✔

71.

-Thanos hajója, 2014-

A titán járművén a régi Nebula éppen ellökte jövőbeli, aki a földön végezte. 

-Gyenge vagy!-nézett le rá. 

-Én te vagyok!-jelentette ki a másik énje, mire behúzott neki egyet. Ekkor a régebbi észrevette a másik lány csuklóján lévő szerkezetet, amelyet hamar le is szedett onnan. Ekkor Gamora lépett a helyiségbe. A földön fekvő Nebula felnézett rá, míg a másik egyszerűen ott hagyta őket.-Véget vethetnél ennek!-jegyezte meg a lány.-Legbelül ezt akarod!-mondta.-Láttad mi lesz a jövőben? Thanos megtalálja a Lélekkövet, érdekel, hogy jut hozzá?-kérdezte.-Érdekel, hogy mit tesz veled?-kelt fel négykézlábra, miközben testvérét figyelte. 

-Elég lesz!-szólt rá a másik Nebula, majd homlokom rúgta, mire a jövőbeli újra elterült a földön. A régebbi énje előhúzott egy pengét, amely szikrázott, majd megragadta Nebula nyakát.-A hideg kiráz tőled!-szorította álla alá.-Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem veszem hasznodat!-nyúlt be a narancsszínű fém lap alá, amely az ő fejéről hiányzott. Lepattintotta a helyéről, majd a régi énjére nézett. 

Nem sokkal később, apjához sétált, aki a trónján ült. Fejére fel volt szerelve a lelopott fém darab, így nem is lehetett különbséget tenni, hogy nem a jövőbeli Nebula az. Fellépdelt a lépcsőfokokon és apja kezébe nyomta a Pym részecskéket összetartó kis tárgyat, aztán féltérdre ereszkedett.

-Hogy nézek ki?-nézett fel. 

-Vormir, 2014-

A Benetár gyorsan száguldott a bolygó felé, nem sokkal később landoltak a bolygón. Nat és Clint a hajóban álltak és kifele pillantottak. 

-Azta! Más körülmények között, ez varázslatos lenne!-jelentette ki Clint, miközben a bolygót figyelte. 

Elindultak, hogy megmásszák a hegyet, ahol a Lélekkő rejtőzött. Az időjárás nem volt kellemes, hiszen hó szállingózott az égből, miközben felfelé másztak a köves úton. 

-Á, lefogadom a mosómedvének nem kell hegyet másznia!-jegyezte meg Nat. 

-Szigorúan véve nem is mosómedve!-fordult felé Barton. 

-Akármi is, a lényeg, hogy egy görény!-jelentette ki a Fekete Özvegy. 

-Köszöntelek!-szólalt meg mögülük egy mély hang, mire Clint előrántotta a kardját, Natasha pedig fegyverét. Egy sötét árny lebegett feléjük.-Natasha, Ivan leánya, Clint, Edith fia!-mondta. Mindketten készenlétben tartva fegyverüket, lassan közelebb lépdeltek. 

-Ki vagy te?-kérdezte Nat. 

-Én vagyok a kalauzotok, a tiétek és mindenkié, aki a Lélekkövet keresi!-adta a választ a férfi. 

-Ó, szuper! Mondd el, hol van és aztán már megyünk is!-vágta rá Natasha. 

-Ó, lieben! Bárcsak, ilyen egyszerű volna!-jött közelebb az árny, mire meglátták annak vöröses arcát, vagyis inkább vöröses koponyáját. Az árny a hegy széléhez vezette őket.-Itt hever előtettek az, amit kerestek, akár csak az, amitől féltek!-magyarázta, miközben Nat lenézett a mélységbe.