Ariana egy nem épp átlagos lány. Apja, Tony Stark, vagyis Vasember. A lány rengetegszer váltott iskolát, hiszen szüleinek folyton utaznak, így ő is megy velük, mert van, hogy hónapokig vannak más helyen. Nincs barátja, sőt egyáltalán nincs, vagyis v...
A köveket még aznap vissza kellett vinnünk, így a házunk mögött megépítettük a gépet.
-Ne feledjétek, minden követ oda kell visszavinni, ahonnan elhoztátok!-mondta Bruce. Odakint volt még Bucky és Sam is.
-Rendben, megértettük!-mondtam. Steve és az én fejemre felkerült a sisak. Felemelte a Mjölnirt. Bruce beindította a gépet, mire eltűntünk onnan.
Gyorsan visszatettünk minden követ a helyére, és már csak egy maradt hátra.
-Már csak a Lélekkő van, ugye?-néztem Stevere, aki éppen helyére rakta a Tesseract-ot.
-Igen.-mondta. Bepötyögtük a koordinátákat, mire gyorsan odakerültünk.
Egy rideg helyen voltunk, egy hegy tetején, amely a fellegekbe nyúlt. Lassan lépdeltünk a hegy széle felé, mikor egy mély hang csapta meg fülemet.
-Üdvözöllek titeket!-köszöntött minket egy fekete árny. Egyből megfordultam és felvettem harci pozíciómat, ha támadnom kell. Steve bebújt a pajzs mögé és ő is készenlétbe állt.
-Ki vagy te?-kérdeztem.
-Én vagyok a kalauzotok! A tiétek és mindenkié, aki a Lélekkövet keresi!-lebegett felénk.
-Ami azt illetti, mi most visszahoztuk!-mondtam. A lény arca ekkor láthatóvá vált.
-Schmidt?-kérdezte döbbeneten Steve.
-Rogers kapitány!-mondta.
-Ki ez?-értetlenkedtem.
-Ő itt a Vörös Koponya, meséltem róla.-adta választ a kapitány.-Adjuk vissza a követ és irány haza!-mondta.
-Rendben!-elővettem a tárgyat, ami elkezdett lebegni a lény felé. Abban a pillanatban világoskék fény tört fel lentről.-Mi történik?-kérdeztem döbbenten.
-Magam sem tudom!-jelentette ki Schmidt. Ekkor nem messze tőle egy árnyék rajzolódott ki, ami egyre jobban látszódott, majd teljesen megjelent.
-Nat!-rohantam a nőhöz és megöleltem, mire ő azonnal kezei közé zárt.-Istenem, de jó, hogy itt vagy!-csuklott el a hangom.
-Steve? Ariana? Mit kerestek itt?-értetlenkedett.
-Nyertünk, Nat!-mosolyogtam rá.-Megnyertük a csatát, mindenkit visszakaptunk!-hangom elcsuklott.-Bár nagy veszteséggel járt, de sikerült!-mondtam.
-Várj, ki csettintett?-kérdezte.
-Hát először Bruce, aztán én!-adtam a választ.
-Ideje haza mennünk!-szólalt meg Steve. Mindhármunk beírja az időt, ahová menni akartunk, így haza jutunk.
-Ti meg kit hoztatok magatokkal?-hallottam meg Buckyhangját. Nat fejéről ekkor eltűnik a sisak. Bruce-ra nézek, aki döbbentenfigyel. Szemei könnybe lábadtak, de arcán mosoly pihent.
-Két héttel később-
Szomorúan igazítottam meg fekete ruhámat, amint a tükörbe pillantottam. Arcomon leszaladt egy könny, amit hagytam, hogy menjen. Hajam egy copfban pihent a fejemen, arcomon enyhe smink, ami hamar el fog kenődni, ha így folytatom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
