Az eltitkolt utód |/Draco Malfoy ff\|

Minden rendbe jön

Draco szemszögéből

Próbáltam aludni de nem ment, ott vergődtem az ágyamban, fel keltem és ki vánszorogtam a folyosóra, ahogy ki értem olyan hideg csapott meg mint még soha. Le mentem a lépcsőn de nem láttam senkit viszont hallani hallottam valakit, ahogy közelebb mentem ki rajzolódott egy alak de nem is akár kinek az alakja, Nessa volt az, azt nem tudtam mit keres itt hajnalok hajnalán de le ültem mellé és be gyújtottam a kandallót, ekkor vettem észre hogy a mellettem ülő lány sírt. Megint sír? Kérdeztem meg magamtól. A választ nem tudom de meg sem kérdeztem csak át öleltem. Ezt a sírását nem én okoztam ennek örültem, de annak hogy látom a könnycseppjeit le potyogni az arcáról annak már nem.

-Nessa, el mondod mi a baj?-kérdeztem tőle nyugtatgató hangon

-Vacsora után kaptam egy levelet hogy mennyek az udvarra de amikor oda értem ott volt Weasley és nekem támadt közben meg azt mondta hogy hagyjam békén Harryt és Grangert is.-el gondolkoztam hogy most el mennyek a Griffendélesekhez és fojtsam meg Weasley patkányt vagy vigaztaljam meg azt a lányt aki most a mellkasomba nyomja a fejét és csak sír. Az utóbbinál döntöttem.

-Először is nyugodj meg Weasley ezt még meg fogja bánni és ne sírj azért mert bántott-mondtam neki teljesen nyugodtan

-Hát nem érted Draco, nem azért sírok mert bántott, hanem azért mert azt mondta hogyha nem fogadok szót akkor téged fog bántani és én féltelek.-magyarázta nekem de én csak annyira figyeltem hogy félt.

-Nem lesz semmi bajom és ne félts.-Szeretnél ma mellettem aludni?-le néztem rá és ő csak bólintott.-Akkor gyere fel viszlek.-Fel álltunk és fel vettem a karjaimba, ahogy oda értünk a lépcsőhöz lassan lépkedtem fel felé nehogy le ejtsem vagy le essünk. Be vittem a szobába és be fektettem az ágyba és mellé bújtam, hirtelen át ölelt én meg csak figyeltem hogy mit csinál, amikor el helyezkedett át öleltem én is. Bele temettem a fejem a hajába és olyan jó Kókusz illata volt. Pár perccel később már mind a kettőnket el nyomott az álom.

Reggel Blaise keltett fel, nagyon erősen világított valami ezért nagyokat pislogtam. Mellettem még aludt Nessa szóval nem akartam fel ébrezteni ezért lassan kellett hogy ki mászak az ágyból és a szorításából. Fel ültem az ágyon és fel álltam, Blaisenel egy kicsit nagyobb voltam úgy hogy fel kellett néznie rám.

-Gyere velem-mondta és el kezdett húzni maga után.

-Mivan?-kérdeztem feszülten

-Mi az hogy mivan? Ő mit keres itt?-mutatott az ágyamban lévő lányra

-Tegnap este hoztam ide-néztem rá egy kicsit szúrós tekintettel

-Mégis miért?-csak néztem hogy, hogy lehet ilyen tudatlan

-Majd ő el mondja ha akarja-mondtam és ezt a beszélgetést le zártam, mert rögtön meg fogtam magam és vissza ültem az ágyra hogy fel keltsem Nessát.

-Nessa-mondtam egy kicsit hangosabban, erre össze rezzent és fel ült az ágyra-Bocsánat nem akartalak meg ijeszteni.

-Semmiség de hány óra van?-kérdezte még mindig fél kómásan

-Nem tudom

-Akkor mindegy-tudtam hogy hány óra volt de nem akartam el mondani neki mert akkor el kezdett volna kapkodni. Fel álltam az ágyról és el kezdtem öltözni, Nessa is fel állt ott ahol eddig ült és ki ment a folyosóra, neki nem volt itt ruhája ezért el kellett mennie a lányokhoz. Ahogy kész lettem és le mentem a lépcsőn láttam ahogy ki megy Nessa meg Lauren a klubbhelységből. Követtem őket egy darabig aztán Nessa át ment Potterhez, mit akar tőle?

-Lauren várj egy kicsit-szóltam a lány után aki meg is ált

-Igen?-nézett rám kérdőn

-Mit csinál Nessa, Potterrel?-aggódtam a lány miatt nehogy baja essen Potter miatt

-Nem tudom nekem csak annyit mondott hogy van egy kis dolga-eléggé érdekelt hogy milyen dolga lehet Potterrel de ezen nem volt sok időm gondolkozni mert véletlen neki mentem apámnak.

-Á fiam, pont téged kerestelek-mondta gúnyosan utáltam és utálom is amikor így beszél

-Igen apám mit szeretnél-egy kicsi kis flegmaság is halatszódott a hangomból

-Draco!-förmedt rám mire én csak össze szorítottam a szám-Szóljál Nessának hogy ebédre várunk titeket.

-Rendben apám-mondtam egy kicsi tisztelettel amit ki csikartam magamból. El mentem a teremig és ott le ültem Nessa mellé.

-Nessa kérlek figyelj rám-kérleltem már majdnem úgy hogy mindenki hallotta.

-Igen?-láttam rajta hogy nem aludt jól, még az is lehet hogy amikor én aludtam ő fel kelt.

-Apám vár minket ebédre-mondtam neki, de ő erre csak sóhajtott és bólintott ezzel  jelezve hogy értette.

Nem sokkal később vége lett a bájital tannak annyiból telt hogy Weasley és Potter kapta a fejesek folyamatosan. Annak ellenére hogy Nessa folyamatában vagy a rozoga padott piszkálta vagy a haját jól telt kivételesen a bájital tan. Óra után lyukas óránk volt ezért ki ültünk az udvarra, fel másztunk az egyik fára és ott szekáltunk mindenkit, a lány aki körülbelül felettem ült az egyik ágon ő csak nézett ki a fejéből, nem nevetett, nem sírt egyáltalán nem is volt érzelem az arcán.

-Nessa gyere!-hallottam meg Potter hangját mire én le ugrottam

-Mit akarsz Potter?-néztem rá szúrós tekintettel

-Draco hagyd, egy pillanat-szólt a szemüveges fiú után-Majd meg beszéljük. Szia-ezzel a mondattal azt hiszi mindent el intézett.

-Szia-köszöntem neki és vissza másztam a fára.

Annyira érdekelt hogy mi az amiről nem tudhatok, lehet hogy apám tudja. Majd ebédnél meg kérdezem. A lyukas órám után el mentem a következőre és az,az utánira. Ahogy vége lett az óráimnak rohantam a klubbhelységbe Nessa persze már ott volt és álldogált.

-Draco ha nem haladsz olyat teszek amit meg bánok!-beszélt hozzám olyan hangnemben mint amikor tényleg komolyan gondol valamit. Gyorsan fel rohantam a lépcsőn és fel vettem a szokásos fekete hosszú ujjú felsőm öltönyöm és ugyan olyan színű gatyám, kész lettem és futva mentem le a lépcsőn hogy Nessa be ne váltsa az ígéretét sajnos ő tényleg képes rá. Rohanva hagytuk el az iskola kapuit és onnan hopponáltunk, nem értem hogy de Nessa tud hopponálni már most amikor tudtomal nincs 17, mindegy az a lenyeg hogy még időben oda értunk. Be mentünk az ajtón és csak a fekete és az ezüst szín volt mindenütt, szokásos sötét varázslók kúriája. Le vettük a kabátokat és be vánszorogtunk a nappaliba, ott voltak már a szüleim is. Anyám szokásához híven egy egy öleléssel üdvözölt minket amíg apám csak egy gúnyos vigyorral.

-Draco végre hogy ide értettek-mondta nekünk anyám mosolyogva.-Készítettem ebédet.-láttam a mellettem álló lányon hogy nagyon nem érzi jól magát apám közelébe ezért közelebb húztam magamhoz és bele súgtam a fülébe.

-Minden rendbe jön-nyomtam egy puszit a füle alá mire ő össze rezzent. El kellett nevessem magam a mozdulatán ahogy össze szorított szájjal áll mellettem és megyünk az étkező fele.

Lassan hozom a kövit