☦︎67☦︎

508 32 1
                                    

olvasát!

Nessa szemszögéből.

Lucius csak a földön ült míg én előtte álltam. Az asztal felé néztem ahol apám és a többieknek a érdeklődő szemeiket láttam. Draco mögöttem egyre szaporábban vette a levegőt én pedig egyre jobban közeledtem Lucius felé aki elkezdett hátrálni.

-Nessa beszéljük meg.-nézett rám bocsánat kérő szemekkel.

-Eleget beszéltem már veled.-mindig is utáltam Luciust de amennyi harag most össze gyűlt bennem senki sem tudta legyűrni. Látszott rajta hogy fél. Ki akartam mondani az ártást amikor apám éles hangja szelte át az egész termet.

-Elég!! Nessa.....csak nem szerelmes vagy?-kérdezte a gonosz vigyorát felvéve. Elindult felém.-Pont egy Malfoyba. Ki tudja hány lánnyal volt. Mivan akkor ha te is csak egy játék vagy neki? Ha csak azért kellesz neki? Úgyis elfog hagyni, sosem fog igazán szeretni. Csak egy játék vagy neki.

-Nessa kérlek ne hallgass rá.-hátra néztem ahol Draco ült a földön. Apám a hátam mögé került és onnan súgott a fülembe.

-Hidd csak el lányom. Sosem fog úgy szeretni mint ahogy te őt, te leszel neki mindig a második. Ő egy Malfoy! Legyen egy kis eszed. Ha most itt hagyod ki tudja mi lesz vele? De neked így is, úgy is jó lesz hiszen nem szeret téged!-ha tényleg igaza van neki? Mivan akkor ha tényleg nem szeret.-Gyerünk Nessa! Tedd meg, tudom hogy arra vágysz.

-Kérlek.-nézett rám Draco. Rá fogtam a pálcám majd elkezdtem közeledni felé.-Ne csináld. Te ennél jobb vagy.

-Honnan tudod milyen vagyok? Ha esetleg olyan vagyok mint az apám akkor mit csinálsz? Elmész? Tényleg azt már meg tetted. Maximum utálni tudsz.-látom a szemében hogy utál. Ezért volt ilyen lekezelő mindig.

-Ez hülyeség!-felállt és elkezdett hátra felé menni. Követtem minden egyes lépését.-Emlékszel mit mondtál nekem 12 évesen? Azt hogy örökké és azon túl legjobb barátok leszünk. Emlékszel amikor eltörted a lábad? Én rohantam hozzád hogy segítsek. Amikor össze vesztél az apámmal én segítettem neked.

-Ne manipulálj!-kiabáltam rá és egyre jobban közelítettem felé.

-Az egyetlen egy ember aki manipulál téged az apád.-hátra néztem az apámra aki ugyan úgy vigyorgott ahogyan eddig. Vissza néztem az előttem lévő fiúra.

-Ez nem igaz.-megállt egyhelyben ahol a nyakának szorítottam a pálcát.

-Ha most meg teszed ne feledd el hogy ugyan úgy foglak szeretni ahogyan eddig is. Nagyon szeretlek.-letettem a pálcát és a szemébe néztem. Végig simítottam az arcán.

-Sajnálom Draco!-ekkor meg fogtam a karját majd egy nagyobbat rántottam rajta és el hopponáltam. Egy nagy házhoz értünk az egyik tengerpart mellett. Draco a földre esett.

-Ez még is mi a Szent Merlin volt?-állt fel hirtelen. Idegesen lépkedett felém én pedig ijedten mentem hátra felé.-Majdnem megöltél!!

-De csak majdnem.-kezdtem el nevetni. Malfoy megállt előttem és az ajkaimra tapadt, felemelt és úgy csókolt tovább.

-Ez hiányzott a legjobban.-még mindig a levegőben voltam a karjai között. Megigazítottam a haját és meg pusziltam az arcát.

-Menjünk be a házba. Le van védve.-letett és kézen fogva indultunk befelé. Családias egy ház. Hasonló mint a Weasleyké de ez egy picivel modernebb.

-Jó mezítláb?-a nappali előtt megálltunk. Lábujjhegyre álltam hogy adjak neki egy kisebb puszit de megéreztem az alkoholt aminek nem, igen kellemes a szaga.

Az eltitkolt utód  |/Draco Malfoy ff\|Where stories live. Discover now