2. Évad 3

685 36 13
                                    

Jó olvasást!

Nessa szemszögéből.

Vissza mentem a szobába de ami ott fogadott eléggé lesokkolt. Scorpius Dracon aludt Malfoy pedig átölelte. Egy darabig csak csendben figyeltem őket de pár perccel később lefeküdtem melléjük. Gyorsan elaludtam hiszen nagyon álmos voltam. Másnap reggel Scorpius már nem volt mellettem ahogyan Malfoy sem, azonnal felálltam és kimentem. Kint sem voltak ezért megnéztem a fürdőben őket majd a nappaliban, sehol sem voltak. Egyre jobban át járta a testem az aggódás hisz mégis csak a fiamról van szó és egy olyan ember kezében van akinek semmi tapasztalata a gyerekekhez. Végül leültem a kanapéra és csak gondolkoztam hol is lehetnek. Pillanatok alatt kinyílt az ajtó és belépett rajta Malfoy a kezében pedig ott volt Scorpius, azonnal felálltam és elé siettem.

-Hogy gondoltad hogy engedély nélkül el viszed?-néztem egyenesen a szemébe amiben öröm csillogott.

-Nyugi. Nem lett semmi baja.-el vettem tőle a kisfiút és elindultam a szobába.-Most hova viszed?

-Ha nem vettem volna észre leöntötted a badiját. Azt sem tudom mivel itattad meg.-meg vakarta a tarkóját és kiment. Miközben vettem le a ruha darabot észre vettem az oldalán egy nagy lila foltot. Elöntött a düh és elkezdtem kiabálni.-Malfoy azonnal gyere ide mert megöllek!!-lassan besétált a szobába én pedig elő kaptam a pálcám és a nyakához szorítottam.

-Héj!! Mi bajod?-nem tudtam másra gondolni csak arra hogy valamit tett vagy tettek vele.

-Mit csináltál vele??-lenézett a kezemben lévő kis gyerekre akinek éppen görbülő ajkaival találta szembe magát.

-Semmit.-nyelt egy hatalmasat.

-Malfoy..... Nem viccelek, az egyetlen egy ember akit igazán szeretek az ő. Kettő másodperced van hogy elmond mi történt vele.-néztem rá szúrós szemekkel.

-Nessa tényleg iszonyatosan sajnálom nem direkt csináltam.-egyre jobban szorítottam a nyakához a pálcám.-Elkezdett sírni én pedig nem tudtam mit csináljak aztán egyre idegesebb lettem és véletlen erősebben megszorítottam. Sajnálom.

-Sajnálod?? Mit érek én a sajnálatoddal. Menj el!-kiabáltam a végére az arcába. Elkezdett hátra felé sétálni majd megfordult és kiment. Nem volt vészes ezért lehet egy kicsit túl reagáltam. Miután Malfoy elment teljesen unalmas volt a nap. Scorpius folyamatosan sírt és csak dobálta a csörgőket, a fehér görény plüssét még mindig nem találtam meg ezért nem tudtam mivel megnyugtatni. Adam is nem sokára haza ér és még semmit sem csináltam, próbálunk úgy élni mint egy normális mugli család de nem nagyon megy. És pont ebben a pillanatban lépett be a bejárati ajtón Adam.

-Nessa Scorpius sír!!-kiabált nekem miközben én a konyhában csináltam neki enni valót.

-Képzeld el tudom.-rohantam a szobába a kezemben egy cumisüveggel. Hiába tettem bele a szájába kiköpte. Leültem az ágyra és a kezembe temettem a kezem. Adam leült mellém majd a vállamra tette a kezét.-Adam ezt nem tudom tovább csinálni. Egész nap sírt és dobált mindent.

-Ezt mióta csinálja?-ekkor eszembe jutott valami és felálltam.

-Kérlek vigyázz rá.-ezzel ki rohantam a lakásból és elkezdtem szaladni. Nem kellett sokáig futnom ugyanis megtaláltam az utca sarkon az illetőt akit kerestem.-Kérlek gyere vissza.-bólintott majd követni kezdett. Hamar vissza értünk a házba ahol Adam fel és alá járkált a nappaliban Scorpiussal.

-Végre hogy itt vagy.-ezzel a mondattal együtt oda adta Draconak a kisfiút aki egyből elhallgatott. Csak nézte az apukáját majd rá hajtotta a fejét. Draco csendben elkezdett vele járkálni közben pedig óvatosan ütögette a hátát. Fáradtan ültem le a kanapéra. Körülbelül 20 perc múlva Scorpius mélyen fújta a kását, Malfoy bevitte a szobába majd leült mellém.

-Köszönöm.-néztem rá mosolyogva. Közelebb ült hozzám és ő is mosolygott.

-Érted bármit.-el tűrt a fülem mögé egy kósza tincset majd a szemembe nézett. Lassan közelebb hajolt majd megcsókolt.-Hiányoztál.

-Draco kérlek ne csináld ezt.-néztem mélyen a szemébe.

-Még is mit?-felhúzta az egyik szemöldökét.

-Ezt amit csinálsz. Ez neked sem, Scorpiusnak sem és Emilynek sem jó. Nagyon szeretlek de nekem most az első Scorpius.-hátrébb ült és gúnyosan nevetett.

-Honnan tudod mi jó nekem? Az lenne a jó ha veled lennék.-ezek szerint Scorpius nem is érdekli.

-Scorpius nem is érdekel?-újabb gúnyos nevetés.

-Ugyan már! Miért érdekelne. Csak azért jöttem vissza mert te kértél rá, a tegnap este is csak azért játszottam vele hogy tudj aludni.-meg forgatta a szemét és felállt. Elindult a szoba felé de én elé álltam.

-Felejtsd el hogy te oda bemész.-elkezdtem felé sétálni mire ő egy fél oldalas mosolyt villantott. Nem mozdult meg csak állt egyhelyben és várta hogy minél közelebb menjek hozzá.-Egyet jegyez meg. Ha a fiamat nem vagy képes elfogadni akkor felejts el.

-Igazán?-egészen a falig tolt majd a kezünket össze kurcsolta mellettünk. A nyakamhoz hajolt és elkezdett suttogni.-Ha azt akarnád hogy felejtselek el akkor nem ezt váltanám ki belőled.-ahogy a nyakamhoz ért a lehelete ki rázott a hideg. Nem vágytam másra csak arra hogy minden rendbe jöjjön de tudtam hogy ez nem fog megvalósulni.

-Draco menj hátrébb.-önelégülten lépett hátrébb.-Itt maradhatsz de csak Scorpius érdekében. Velem ne is próbálkozz.

-Hát persze.-hajtotta le egy kicsit a fejét és mosolygott tovább önelégülten. Sóhajtottam és besétáltam a szobába. Csendben leültem az ágyra majd egy hatalmas sóhaj hagyta el a szám. Hogy is gondolhattam hogy Malfoy megváltozik ha látja a fiát? Miért is hittem azt hogy szereti? Csak egy szórakozás neki ez az egész, csak saját maga érdekli senki és semmi más.-Ezt nagyon rosszul gondolod.

-Te szent Merlin!!-ugrottam hátrébb egy kicsit.-Már megint a fejemben turkálsz?

-Lehet.-megvonta a vállát majd egy önelégült mosolyt húzott a szájára. Elindult felém és leült.-Nessa. Nem tudom hányszor mondjam még de én csak téged szeretlek senki mást.

-De ő a fiad!!-mondtam idegesen és a kiságyra mutattam.

-Nem érdekel kim. Felőlem még a nagyapám is lehetne.-forgatta meg a szemét.

-Miért csinálod ezt?

-Te miért csinálod ezt? Ő csak egy gyerek, lehet pótolni.-ekkor kerített hatalmába egy érzés amit nem tudtam megmagyarázni mi is.

-Hogy lehetsz ilyen kegyetlen, egoista, önimádó, bolond, pöcs? A saját fiadat utálod.-elkezdett nevetni.

-Bocsi de látnod kellene a fejed.-nevetett tovább.

-Ahh!!! Utállak Malfoy.-ezzel ki trappoltam a szobából. Egyenes utat vettem a konyha felé. Adam éppen vörös bort ivott amit azonnal el is vettem és lehúztam egyből.

-Héj! Azt még megittam volna.-megvontam a vállam és öntöttem még egy pohárral. Egy-két pohárból lett vagy 25. Malfoyt csak így lehet kibírni sehogy máshogy. Amikor éreztem hogy kezd nagyon beütni besétáltam a szobába és elterültem rajta. Malfoy a fürdőből jött ki egy szál rövid nadrágban. 

-Ittál?-kérdezte mire elkezdtem nevetni amit nem értettem miért.

-Csak egy ici picit.-sóhajtott és lefeküdt mellém.

-Miért ütöd ki magad folyton?

-Mert máshogy nem tudlak elviselni. És azt a fájdalmat amit magad után hagytál, az egyetlen dolog ami most boldogságot okoz az Scorpius. Újra betoppantál az életembe és nem bírom elviselni hogy mással vagy boldog miközben én próbállak elfelejteni de nem megy mert van aki emlékeztet rád.-nem tudok koncentrálni és kezdek egyre fárattabb lenni.

-Nessa jobb lesz ha most alszol.-ezzel elfordultam tőle és elnyomott az álom.



Folytatás hamarosan!

Bocsánat hogy több hónapnyi kihagyás után most hozok egy új részt. Ígérem mostantól aktívabb leszek❤

Az eltitkolt utód  |/Draco Malfoy ff\|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora