Az eltitkolt utód |/Draco Malfoy ff\|

Vissza tért

Nessa szemszögéből

Mielőtt el indultam volna meg keresni a serleget be kellett ugranom Potterhez, hogy el kérjem a láthataná tévő köpenyét. Le mentem a lépcsőn és fel mentem a Griffendélesek tornyába. Be kopogtam de nem jött ki senki még egyszer kopogtam de most meg szólalt a kép.

-Ejnye már te lány ne verd a kép keretem.-rivalt rám.

-Be engedne?-kérdeztem kicsit flegma stílusba.

-Menjél.-engedett be a helységbe, aki ott ült mindenki rám nézett.

-Mit keresel itt?-kérdezte egy fiú.

-Ki kérdezi?-feleltem fel vont orral.

-Seamus Finnigan vagyok. És te?-mesélt már róla nekem Draco.

-Nessa, Nessa Hewitt.-válaszoltam ugyan úgy mint az előbb.

-Akkor el is mehetsz innen Hewitt.-nagyon el akartam átkozni.

-Bocs de nekem van itt dolgom.-erre elnevette magát.-Mi olyan vicces Finnigan?

Rögtön le mosódott róla az a mosoly és abba hagyta a nevetést.

-Ha nem mész innen akkor..-nem tudott tovább beszélni mert ki vettem a talárom zsebéből a pálcám és az ála alá tettem. Közelebb léptem hozzá ördögien mosolyogva.

-Akkor? Akkor mi lesz?-kérdeztem végig a szemébe nézve.

-Hewitt!-töltötte be a termet Potternek a hangja. Nem alszik hála Merlinnek de sajnos ez a Finnigan gyerek se.

-Igen?-néztem rá.

-Mit csinálsz itt éjnek évadján?-nézett rám furán.

-Hozzád jöttem.-póbáltam magamra erőltetni egy kis mosolyt de nem sikerült.

-Hozzám?? Mégis miért?

-Kölcsön kérhetem a köpenyed?-néztem rá csillogó szemekkel de nem hatotta meg.

-Minek neked a köpenyem?-ez így nem működik

-Csak úgy. Ki szeretném próbálni.-mosolyogva mondtam ami segített egy kicsit a helyzetemen.

-Rendben de hozd vissza.-igaza volt Draconak tényleg nagyon hülye. Eközben sajnos az a Finnigan gyerek el tűnt de majd meg találom. Harry fel ment és le hozta nekem a köpenyét.

-Kösz.-köszöntem meg.

-Szívesen.-mondta én meg ki léptem a képen. El indultam lefelé hogy meg keressem a serleget de nem tudom hol kezdjem. Fel vettem a takaró szerüséget és el indultam Dumbledore irodája felé, amikor elértem az ajtaját lábujj hegyen végig sétáltam a termen de nem találtam sehol, észre vettem egy régi paplannal le takart tárgyat és végre meg találtam. El mormoltam a varázs igét. Ki mentem a helységből azzal a lendülettel szaladtam a hálókörletbe. Fel mentem a lépcsőn és be robantam a lányokhoz. Le vettem a köpenyt és el mentem fürdeni miután meg fürödtem el mentem aludni. Másnap reggel fel keltem, fel öltöztem és le mentem.

-Szia Nessa, hogy vagy?-kérdezte Lauren.

-Szia. Jól és te?-kérdeztem vissza.