Az eltitkolt utód |/Draco Malfoy ff\|

☁︎61☁︎

Jó olvasást!

Nessa szemszögéből.

A gyerekek lassan bontogatták az ajándékokat. Ilyen lesz a jövőnk Dracoval? Vagy talán ez csak egy illúzió? Mivan akkor ha ezt az egészet csak álmodom? A gondolataimból Draco mély hangja szakított ki.

-Mindjárt itt lesznek a nagyiék szóval siessetek!-ekkor észbe kaptam felálltam és a konyhába mentem. Meg támaszkodtam a konyha pulton és gondolkoztam hogy karácsonykor vajon mit szokás enni? Egyáltalán nem tudom. Sosem volt normális karácsonyom csak ilyen össze vissza minden. Benéztem a hűtőbe mit tudok gyorsan össze dobni hogy azért még se legyenek étel nélkül. Kitaláltam mit eszünk. Éppen pakoltam ki amikor a konyha pult mögött leült Tessa és Scorpius.

-Apa te is gyere!-kiabált a napaliba Scorpius. Draco kijött majd meg puszilt. Mind a kettő kisgyerek elkezdtek fújjolni.

-Játszatok az új játékaitokkal beszélnem kell egy kicsit apával.-hajoltam oda hozzájuk. Beszaladtak majd Draco felé fordultam.

-Baj van?-kérdezte aggódó tekintettel.

-Hogy mondjam el? Lehet most hülyének fogsz nézni meg ilyesmi de én nem ebbe a világba tarzozom hanem abba amelyikben még Roxfortos diákok voltunk.-kikerekedett a szeme.

-Akkor ezért felejtettél el mindent mert igazából nem is tudtad. Olvastam erről.-tud olvasni? Ez is egy érdekesség.

-Valahogy vissza kéne jutnom és élnem tovább a nyomorult kis életem.-mosolyogva bólintott.

-Segítek.-megfogta az állam majd fel emelte a fejem és egy puszit adott a számra. Mikor eltávolodott csöngettek.

-Kinyitom.-elindultam az ajtó felé majd mikor megláttam kik azok megfagyott bennem a vérem is.

-Szia Nessa.-köszöntött egy öleléssek Narcissa. Luciusra néztem.

-Helló.-biccentett felém. Amikor a két kisgyerek meglátta Luciust és Narcissát hozzájuk rohantak és szoros ölelésbe vonta őket. Narcissa mosolygott de amikor ránéztem Luciusra még neki is öröm volt az arcán. Oda jött mellém és a fülembe súgott.-Akkor és azon a napon csak azért nem öltelek meg mert már sejtettem hogy terhes vagy.

-Mi?...-mivan?? Én aki semmit sem ért és meg sem kérdezhetem. El lépet tőlem és vissza ment Scorpiushoz. Draco mellém jött.

-Nyugodj meg. Apám azért foglalkozik csak Scorpiussal mert azt hiszi hogy Tessa nem is az én lányom.-hogy gondolhat ilyet? Maga az ahogyan áll tiszta Draco. Külsőre teljesen olyan mint én de belsőre jobban hasonlít Dracora. Sóhajtottam és vissza mentem a konyhába. Nem sokkal később Pansyék is megérkeztek. Miután bemutatkoztak Blaiseék azután a drága barátosném ki ült hozzám.

-És most hogy álltok Dracoval?-kérdezte én pedig körbe forogtam a konyhában.

-Tökéletesen megvagyunk.-mondtam amilyen gyorsan csak tudtam.-Na és ti Blaise-el?

-Mi is.-le zártam a gáz tűzhelyet és bementem a nappaliba. Draco az anyjával beszél, Blaise Tessával játszik, Lucius pedig Scorpiussal. Ha jól látom akkor Narcissa eléggé ideges ezért jobb hogyha oda megyek. Oda sétáltam és megfogtam a vállát. Megfogta a kezem és rászorított. Nem kicsit fáj de most túlzottan nem érdekel. A füléhez hajoltam majd bele suttogtam.

-Mi a baj?-lerántotta magáról a kezem és húzni kezdett. Miután be értünk a hálószobába lelökött az ágyra és fel, alá kezdett el sétálni.

-Az apád! Valahol van még egy Horcrux ezért vissza tud térni. De te nem tudod mennyire ki akadt amikor megtudta hogy várandós vagy. Főleg azért mert meg tudta hogy én vagyok az apa.-mi fog ezután történni? Sóhajtottam és elé sétáltam. Meg fogtam a vállát.

-Megoldom. Amint vissza térek a saját világomba megoldok mindent.-magához húzott és elkezdte simogatni a fejem és a hátam.

-Köszönök mindent.-egy halvány mosoly jelent meg az ajkaimon.

-Kész van a vacsora.-megpuszilta a homlokom és elindultunk lefelé. Meg terítettem majd az ebédlőbe hívtam  mindenkit. Miközben ettünk beszélgettünk mindenről. De természetesen Lucius megint felhozta az apámról a témát.

-Van már tervetek.-ránéztem de csak egy gúnyos mosoly jelent meg a száján. Kezdem megszokni ezt az egészet de még mindig vissza szeretnék térni a saját világomba.

-Ne az asztalnál.-szólt az apjára Draco. Szokása az megmaradt.

-Ugyan már Draco. Te még ilyenkor is a szobádban ültél és tanultál.-a mellettem lévő férfi sóhajtott és látszott hogy rászorít a kanálra.

-Én nem olyan vagyok mint te.-újabb gúnyos nevetés Lucius felől.

-Miért különbözteted a saját gyereked magadtól? Ha nálam lenne Scorpius megtanulná a rendes viselkedést.-ekkor valami elpattant Draco elméjében és felállt úgy hogy majdnem felborította az asztalt.

-Tudod van egy lányom is. Mind a kettő az enyém. Soha nem fogok úgy bánni velük mint te velem.-nem tagadhatná le Lucius egy kicsit sem hogy a Draco a fia mert ő is felállt.

-Jól van gyerekek gyertek velem.-mondta Pansy és megfogta a két kisgyerek kezét. Blaise és Narcissa is követte.

-Ha nem neveled őt rendesen akkor olyan lesz mint az anyja.-szúrós szemekkel ránéztem majd felálltam és egészen a nappaliba húztam mind a kettő férfit.

-Először is. Van egy lány unokád is. Ne ítéld el őt csak azért mert rám hasonlít külsőre. Szerintem mára teljesen elég volt ebből szóval megkérlek hogy távozz vagy távozzatok.-meg forgatta a szemét. Narcissa lejött és adott egy ölelést majd elmentek. Amint kiléptek az ajtón én leguggoltam és a fejem a kezembe temettem.

-Sajnálom hogy ez így egybe mind rád zúdult.-miután felemeltem a fejem bevillant valami majd újból Dracot láttam.

-Semmi baj. Fáradt vagyok szóval ha nem baj én lefekszem.-felálltam és felmentem. Blaise és Pansy a francia ágyon játszott Tessával és Scorpiussal.-Menjetek enni.-meg simogattam mind a kettőnek a fejét majd kimentek.

-Ideje haza mennünk. Szia Nessa.-intettem és miután lefeküdtem aludni.

Másnap reggel a Roxfortban keltem fel Draco mellett. Mindenki alszik. Ez hogy sikerült? Fel ültem majd kimásztam a szőke fiú mellől. Ránéztem és a napnak a sugarai megcsillantak a fénylő szőke haján. Lassan elsimítottam egy timcset az arcából de megfogta a kezem. Amint kinyitotta a szemét kikerekedett a szeme.

-Nessa?-egy halvány mosoly jelent meg az ajkain.

-Igen?-mosolyogtam rá. Magára húzott és egy hosszú ölelésbe vont.

-Hol voltál?-szóval akkor itt úgy tűnt mintha eltűntem volna.

-Nagyon fontos dolgom volt. Bocsánat hogy nem írtam.-felnéztem rá de csak megpuszilta a homlokom. Ez hiányzott a legjobban. A régi keserű kis életem és az egyetlen egy fény benne aki nem más mint Draco Malfoy. De a legjobban az érintése az ölelése, és a csókjai de ami még jobban az saját maga volt. Imádok a közelében lenni. És most hogy láttam mi lesz egyszerűen még jobban vágyom a közelségére. Ha nem csak egy illúzió volt. Egyenlőre nem fogom elmondani neki, meg hagyom meglepetésnek. Miután vége lesz ennek az egésznek és nyugodtan tudok csak vele lenni akármit amit csak kér megfogom neki tenni. Most hogy így jobban bele gondolok egyáltalán nem volt igaza. A sorozat még csak most kezdődik. Én és ő senki más!

Folytatás hamarosan!