Az eltitkolt utód |/Draco Malfoy ff\|

Egy új barát

Nessa szemszögéből

A mosdóban voltam amikor egy nagyon furcsa érzés kapott el, ezt persze a kígyóm is észre vette rögtön el kezdett hozzám beszélni én meg csak hallgattam. Nem mertem meg szólalni párszaszóúl féltem ha meg hallják akkor kiderül, hogy valójában ki is vagyok és ez nagy teher lehet Luciusnak.
Ahogy be értem a mosdóba röktön fékezett egyet a vonat én meg el estem és be vertem a fejem. Meg probáltam fel tápászkodni de sajnos nem sikerült, pár perccel később teljesen el sötétült minden. Arra ébredtem fel hogy egy nagy szőke fiú ül előttem. Kérdőn néztem rá, hogyan is kerültem ide.
Csak meg ingatta a fejét.

-Még is hogy kerültem ide?- kérdeztem majdnem üvöltve.

-Ne üvölts, kérlek-Mondta teljesen higgadtan.

-Te hoztál ide?- mondtam mostmár nyugodtan.

-Igen- fintorgott egy kicsit- Egyátalán miért feküdtél a wc előtt?

-Mert úgy tartotta kedvem-forgattam meg a szemem-Amúgy meg azért mert elestem és nem bírtam fel kelni aztán el sötétült minden és most itt vagyok.

-Aha... Pansy és Blaise kimentek mert tudom hogy nem nagyon kedveled őket.- hallottam ahogy egy kicsi búnkósággal beszél hozzám.

-Jaj de kedves tőled- köpködtem a szavakat.

-Lassan meg érkezünk- hallottam meg újból a hangját de most nem úgy mint az előbb.
Most nyugtató volt.

-Akkor át kéne öltözzünk talárba- nyeltem egy nagyot ahogy ki mondtam ezeket a szavakat.

Sosem láttam még Malfoyt fél meztelen. Tavaly egyfolytában Crackal és Mostroval volt és még eléggé kicsi is, nem mint hogyha én nem lettem volna az. Remélem nem vette észre hogy bámulom.

-Ha befejezted a bámulásom akkor le is szálhatnánk- ahogy ki mondta ezt a mondatot úgy nézhettem ki mint egy paradicsom ő ezen természetesen jót nevetett. Be értünk a kastélyba el foglaltuk a helyünket és Dumbledore meg kezte a szokásos monológját. Sokan fel figyeltek rám persze csak azok akik még eddig nem vettek észre annyira. Nagyon néztem azokat akik engem méregettek és véletlen bele szaladtam egy hófehér hajú lányba akinek zöld szemei csillogtak de röktön fel nézett és csak ugy el tűnt az a csillogás.

-Bo-Bocsánat- akadozott meg a szóban. Fel akart segíteni de nem engedtem.

-Hagyd csak nem történt semmi- erőltetett magamra egy kis mosolyt.

A lány még vacsorán is bámult rám de úgy döntöttem hogy oda ülök mellé és beszélek vele.

-Szia- köszöntem illedelmesen

-Hello- mosolygott rám

-Én Nessa Hewitt vagyok-

-Én Lauren Weably- érdekes neve van.

-Örülok- mosolyogtam el magam a neve hallatán de tartottam magam.

-Én is- kuncogott fel halkan. Én meg csak néztem ahogy issza a tök levet, nem értettem mit mondtam ami ilyen vicces lehet. Vacsora után fel mentünk a klubbhelyiségbe és el mentünk aludni.

Itt az új rész remélem olvasható és nincs benne sok hiba😅