Az eltitkolt utód |/Draco Malfoy ff\|

𓆏50𓆏

Jó olvasást!

Draco szemszögéből.

Mindent el meséltem neki. Az elejétől a mostani helyzetig. Természetesen ki hagytam egy csomó mindent nehogy meg tudja hogy Tudjuk ki Nessa apja.

-Tudod nem érdemes olyan után futni aki nem becsül meg.-talán igaza van? Nem hiszem.

-Engem meg becsülnek.-válaszoltam.

-Rendben ahogy érzed. De ha igazán szeret akkor mind végig veled fog lenni. A szeretet nem fejben dől el hanem a szívedben, ezt jól jegyezd meg.-ezzel otthagyott. Meg ittam az italokat majd el indultam vissza.

Nessa szemszögéből.

A szobámban ülök és várom hogy Adam szóljon mikor indulhatok. Annyira hiányzik már most. Sosem éreztem ennyire fájonak a hiányát senkinek. Ekkor be toppant Adam.

-Gyere ki kisérlek.-ki sétáltam az ajtón. Adammal nem törődve rohantam le a lépcsőn.-Nessa!-kiabált utánam de úgy csináltam mintha meg sem hallottam volna. Mikor ki akartam lépni a Denem kúriából akkor vissza húzott.

-Engedj el.-motyogtam a mellkasába.

-Addig nem amíg végig nem hallgatsz. Tudom hogy hiányzik neked, át érzem.-el toltam magamtól és a szemébe néztem.

-Nem tudhatod milyen érzés nem volt eddig senkid. Nem érezheted át. Igen hiányzik és tudod miért? Mert szeretem!-az utolsó mondatot bele ordítottam a képébe. Ki siettem és már hopponáltam is oda ahol az újoncokat viszik. Én voltam az utolsó aki fel szált a hajóra. Az alsó tér nagyon nagy le ültem leghátulra. Reméltem hogy egyedül leszek de sajnos ez nem így lett. Le ült mellém egy világos barna hajú lány.

-Szia.-unott arccal rá néztem.

-Helló.-köszöntem vissza.

-Látom nem vagy valami beszédes. Sophia  vagyok.-nyújtotta a kezét. Meg forgattam a szemem és el fogattam.

-Nessa.-a fal felé fordultam és csak néztem.

-Melyik iskolából jöttél?-kérdezte fülig érő mosollyal.

-Figyelj. Nagyon cuki és kedves lánynak tűnsz de most nincs kedvem cseverészni.-mondtam ki amit gondoltam. Sóhajtott.

-Szóval akkor te se vagy olyan lány.-felé fordultam.

-Milyen?-rám nézett.

-Olyan aki csak az ilyen cuki minden imádnivaló és minden másodpercben azt kell mondani bármire hogy "úúú de cuki".-el mosolyodtam. Tetszik hogy ki mondja amit gondol.

-Hát nem. Amúgy a Roxfortból.-ő sem olyan mint Lauren. Hála Merlinnek nem csak olyanokkal futok össze akik mindent le cukiznak.

-Én igazából magán tanuló voltam.-nem kérdeztem de oké.-Na és a fiúkkal hogy állsz?

-Sehogy.-kamuztam.

-Csak van egy fiú aki tetszik neked.-lökdösött a vállával.

-Nem szeretném el mondani.-mosolyogtam rá savanyúan.

-Szerintem át kéne öltözni. Lassan meg érkezünk.-bólintottam és le vettem a bőröndöm. Ki vettem a Dumbstruckos egyen ruhát. Fel vettem és vissza ültem. Gyorsan el telt az a pár óra. Ki mentem Sophiával de ahogy közeledtünk a kijárathoz egy magas férfi el ordította magát.

-Mindenki sorakozzon!-mindenki össze rezzent kivéve engem. Sophia érdeklődve rám is nézett. El indultunk az iskola felé. Beszélgetéssel telt el az út fele. A másik felén pedig vitatkoztam egy lánnyal. Be mentünk az iskolába. Egy nagy termet láttam meg legelőször. Be sétáltunk és hozzá kezdett az igazgató a mondani valójához.

-Üdvözlök mindenkit! Ma új tanulók érkeztek köszöntsétek őket udvariasan.-ekkor mindenki fel állt majd el ordították magukat hogy Üdvözlünk. Ebben az iskolában nagyon szeretnek kiabálni.-Üljetek le egy tetszőleges helyre.-mi Sophiával a bal oldali asztalt választottuk. El mondta a szabályokat az igazgató és onnantól el kezdtünk enni. Nekem nagyon Roxfort be ütése van. Nem ment le egy falat sem a torkomon csak néztem magam elé.

-Nem eszel?-kérdezte Sophia. Meg ráztam a fejem. Mikor mindenki be fejezte ki vezettek minket a folyosóra és ott mindenki nagy csoportokba rendeződött és el indultak. Mi ketten csak álltunk. Hátra fordultam és egy göndör barna hajú fiúval találtam szembe magam. Oda sétált elém.

-Mi a neved?-kérdezte és el tűrt egy tincset az arcomból.

-Szerintem nem tartozik rád.-el ütöttem a kezét az arcomtól.

-Csak egy szimpla kérdés volt.-mosolygott rám.-Körbe vezetlek.-rá fogott a vállamra és el kezdett húzni.

-Kösz de tudok egyedül is menni.-próbáltam le szedni magamról a karját de nem sikerült.

-Csak körbe vezetlek.-húzott még jobban magához. Sóhajtottam és meg forgattam a szemem.-Ezek a lány szobák.-egy hosszú folyosón mentünk végig ahol szobák voltak.

-Aha.-forgattam meg újból a szemem.

-Ezek pedig a fiú szobák.-ugyan olyan volt mint a lányoké csak ezekből nagyon durván büdös szag áradt ki.-Mára ennyi.

-Kösz.-fordultam meg és indulni akartam ám el kapta a karom és magához húzott. Egyre közelebb és közelebb hajolt. Amikor már majdnem megcsókolt fel pofoztam.

-Takarodj a közelemből.-nagyot csatant az arcán a kezem. El indultam a lányokhoz. Az összes szoba ajtó előtt el mentem amíg meg nem láttam a nevem az egyik ajtón. Nem is tudtam hogy már ki tették. Be léptem és be csuktam az ajtót. Körbe néztem és az egész szoba a kedvenc színeimben úszott. Fekete, ezüst és méreg zöld. A ruháim benne voltak a szekrényben és az író asztalom mellett volt egy kisebb asztal azon pedig egy hatalmas terrárium. Honnan tudták hogy van egy kígyóm? Nem gondolkoztam ezen sokáig csak bele raktam Princet. Oda sétáltam az ágyamhoz és bele feküdtem a méreg zöld színű selyem lepedőbe. Bámultam a plafont majd egy kicsivel később el nyomott az álom.

Az ablaknál egy hangos kopácsolásra ébredtem. Egy szürke bagoly volt és a lábára volt tűzve egy levél. Oda mentem, ki nyitottam az ablakot és le vettem a lábáról a levelet. Ahogy le vettem el is szállt. Be csuktam az ablakot majd le ültem az ágyra és meg nézetem a levelet. A legelején egy címer diszelgett amit azonnal fel is ismertem. A Malfoy címer volt az.

"Kedves Nessa!
Nagyon hiányzol már most. Elég fura ezt le írni neked hisz' nem szoktam ki mutatni az érzéseim. Remélem épségben meg érkeztél. Ha ezt el olvastad kérlek írj.

D.M"

Természetesen azonnal vissza írtam és el küldtem Éjfénnyel. Miközben ki repült kopogtak.

-Gyere.-mondtam. Be lépett rajta az a fiú aki nemrég majdnem megcsókolt.-Már csak te hiányoztál.

-Bocsánatot szeretnék kérni. Általában minden lány viszonozza az érzéseim de úgy látszik te kivétel vagy.-közelebb sétált.

-Még egy lépést teszel felém megetetlek vele.-mutattam a terráriumban lévő állatra. Hátrébb lépet két lépést.

-Ezt nem értem. Minden lány oda van értem te miért nem?-sóhajtottam.

-Mert én nem minden lány vagyok. Most pedig ha meg bocsájtasz szeretnék el menni fürdeni.-toltam ki az ajtón.

-Még találkozunk.-kiabált még vissza.

-Nem hiszem.-ezzel rá csaptam az ajtót. El mentem fürdeni majd fürdés után fogat mostam és le feküdtem.

Folytatás hamarosan!