Sokszor hallottam már, főleg Hazeltől, hogy a vitás helyzetek legjobb megoldása egy párkapcsolatban a békülős szex. Az én értékrendemben mondjuk a kommunikáció valamivel előrébb foglalt helyet, de most úgy éreztem, hogy méltó módon kell lezárnom az első igazi vitánkat Sebastiannal. Az első vitánkat párként.
Hazel kidőlt, és Cole sem volt már teljesen képben a masszív három órás alkoholfogyasztása után. Mit mondhatnék. Egyszer élünk. Mellettünk üresen állt a gép mosdója, ami nem igazán volt alkalmas két ember befogadására, de abban a pillanatban ez egy kicsit sem érdekelt. Könyörtelenül estünk egymásnak az alig egy négyzetméteres kis lyukban.
- Fordulj meg, és dőlj előre, Millie... - zihálta. Nos, igyekeztem eleget tenni a kérésének, de nem volt olyan egyszerű. A mosdó pultja nem úgy volt kialakítva, hogy kapaszkodónak használjam, és akkora sem volt, hogy esetleg ráhasaljak. Nem volt hát más választásom, minthogy a tükörre tenyereljek és így tartsam meg magam, amíg Sebastian lehámozza rólam a nadrágot.
Páholyból néztem végig, ahogy az ujjaival kényeztet, és ahogy a tekintetét elönti közben az édes vágy. Barna tincsei ziláltan lógtak az arcába, ajkaival pedig a hátam közepétől egészen a fenekemig csókolt. Teljesen új élmény volt átélni mindezt. Főként, mert a saját arcommal is szembesültem közben. A tükörből egy búja, mámorban úszó Millie Brown nézett vissza rám, és ezt baromira izgatónak találtam.
És azt is, ahogy az elemekkel küzdünk. A turbulencia enyhén dobálta a gépet, mi mégsem álltunk meg egy pillanatra sem. Sőt, csak ekkor indult be igazán Sebastian. Farmerját a csípője alá tolta, s már eggyé is vált a testünk. Amióta megismertem őt, sóvárogtam ezért az érzését. Vele más volt. Minden porcikám sikított érte, ahányszor csak hozzám ért.
A reggeli gyengéd Sebastian eltűnt. A mostani együttlétünket inkább a vágy irányította, mintsem az érzelmek. Mindketten ki voltunk éhezve a másikra, és keményen dolgoztak bennünk a sérelmek is. Most már meg tudom erősíteni, hogy a békülős szex valóban az akaratérvényesítésről szól.
Miközben ritmusosan diktálta az ütemet, egy erőteljes mozdulattal a karja köré csavarta a hajamat, másik kezével pedig a csípőmben kapaszkodott. A fejem hátrafeszült, már nem láttam magam a tükörben... Helyette Sebastian szenvedéllyel teli tekintete vizslatott. Azt sem tudtam, hogyan tartsam magam, tekintve, hogy már remegett a lábam a élvezettől. Másodpercek választottak el gyönyör kielégítő pillanatától. Az agyam már ki is kapcsolt, a bizsergető érzés pedig elárasztotta minden porcikámat. Elpilledt testem a vékony mosdópultra esett, ahonnét a víz óriási sugárban spriccelt fel... Tudomást sem vettünk róla, hogy éppen eláztatjuk a repülőgépet, és egymást. Sebastian még teljes kéjmámorban úszott.
Szeretlek... - lihegte a fülembe. A szorítása enyhült, a tempója lassult. Elélvezett. Gyönyörének pedig hangot is adott. Ekkor már mindkettőnkről csöpögött a víz, hiába próbáltam a tenyeremmel lefogni az elszabadult sugarakat. Most már tisztán láttam legalább, hogy mi történt. Millie Brown a nagy élvezetek közepette olyan erősen támaszkodott a pultra, hogy a csaptelep elmozdult a helyéről...
- Meg fogsz fázni... Szárítkozzunk meg gyorsan, kicsim - suttogta, miközben a pult alatt valamit babrált. Mindenesetre a víz már nem fröcskölt.
- Minden rendben odabent? - hangos kopácsolás zavart meg minket. - Ömlik kifelé a víz Sebastian... - ki más is lehetett volna, mint Miss Kelly... Ez a barbie baba folyton ott van, ahol nem kéne. Rosszkor, rossz helyen.
- Igen, minden rendben. Ura vagyok a helyzetnek... - szólalt fel a gatyáját gombolva Sebastian.
- Miért hív ez a nő a keresztneveden? - érdeklődtem, miközben villámokat szórt a tekintetem. Továbbra is nagyon idegesített, hogy nem tudom, mi van, vagy volt köztük.
