𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔

Chapter 16

                       
Elképesztő, hogy miket műveltünk az előbb...
És ami a legfurább, hogy én már most vágyom rá, hogy újra csináljuk.

Túl gyorsan átléptük a gyönyör kapuját. Egyszerűen olyan tökéletes volt. Többet akartam volna belőle.

Még mindig rajtam fekszik, pedig már legalább negyed óra eltelt, csendesen. És még mindig nem húzódott ki belőlem.

Mivel már tudom, hogy az ilyen fajta együtt léttel a mennybe repít engem, így megfogalmazódott bennem újra a kérdés...

Milyen az, ha Jungkookból kijön az állat..?
Persze átvitt értelemben..

Már bevagyok járatva. Biztos fájhat, de mostmár nem annyira, mintha elsőre csináltuk volna.

Mi van, ha azt szeretném, hogy az összes vágyát élje ki rajtam, hogy csak is az övé legyek. És természetesen ő az enyém..

Hihetetlen, hogy így megváltoztatott, de egyben örülök is neki, hiszen így már nem lesznek szürkék a hétköznapjaim.
És talán a rettenetes személyiségem is változni fog egy kicsit...
Már csak az a kérdés, hogy jó vagy rossz irányba?

-Elképesztő vagy, Jimin. Élvezted? -szólalt meg halkan, eztet megtörve a kialakult csendet köztünk.

-Életem legjobb élménye volt. -válaszoltam ugyan olyan halkan, és finoman simogatni kezdem hátát, míg ő újra nyakamba fúrta a fejét.

Olyan kis aranyos... de most nekünk a durva Jungkook kell.

-Tudod... elég izgató, hogy te még csak 19 éves leszel, én meg már 28 vagyok. -duruzsolta bőrömre.

-Egy nálam 10 évvel idősebb férfivel feküdtem le először. -mosolyodtam el.

-De nem bántad meg... -emelte rám boldog tekintetét.

Imádom ilyennek látni. Ilyen boldognak, és szabadnak.

-Nem ám.

-Ennek örülök... na gyere... menjünk fürödni. -húzódott ki belőlem, amire alig hallhatóan de felsóhajtották.

Máris üresnek érzem magamat, hogy ő nincs bennem.
Pedig pont passzoltam hozzá, mintha egymásnak lettünk volna teremte.
Hirtelen olyan érzés kerített hatalmába, mintha csak vele lennék egész.
Ő tölti be azt a szerepet, ami belőlem hiányzik.
És ez most még egy kicsit szokatlan, de majd idővel biztos megszokom.

Már éppen szállt volna ki az ágyból, mire észbe is kaptam, és vissza húztam kezeinél fogva.

Kíváncsian visszamászott az ágya közepére, és ráült a sarkaira.

Csendesen odamásztam elé és térdenállásba elhelyezkedtem közvetlen előtte, hogy nagyjából egymagasságba legyünk.

Nyaka köré fontam karjaimat, és arcunk elég közel került egymáshoz.
Na nem mintha eddig olyan hű de távolt lettek volna..

Úgy figyeltük egymást.
Megéreztem nagy tenyereit derekamra simulni, így már teljes testünk egymáshoz ért.

-Mit szeretnél? -kérdezte rekedtes hangon.

Imádom ezt... amikor ilyen a hangszíne... tudom, hogy nem sok kell ahhoz, hogy egy újabb menetbe hívjam.

-Még mindig nem tudod? -kérdeztem pimasz mosollyal.

-Hm... nem. -mosolygott ő is, sötét szemeivel.

Szó szerint beleültem az ölébe, és éreztem, hogy már ő sincs nyugalmi állapotban.