5 perc múlva a szoba teljesen kiszellőzött, ami miatt fázni is kezdtem egy kicsit.
Addig Jungkook az ablakon bámult kifelé teljesen meztelenül, viszont előtte letakarította magáról egy zsepivel a nedvemet.
Én csendben sírdogáltam és az agyamban már vagy 20-szor visszajátszottam ezt az estét. Fantasztikus volt, az holt biztos.
Kook végül becsukta az ablakot, majd ivott egy kortyot az íróasztalán lévő pohár... talán vízből.
Utána mellém térdelt az ágyra, és engem is megitatott ezek szerint a vízből és letette az üres poharat az éjjeli szekrényére.
Befeküdt mellém az ágyba, majd betakart minket, és maga felé fordított, hogy szemben legyünk egymással.
Amint megéreztem az illatát, újra eleredtek könnyeim és hüppögésem hangosabb lett, de fejemet belefúrtam csupasz mellkasába így nem volt annyira hangos. Egyik kezemmel meg átöleltem őt, mire ő is így tett.
-Na, Jiminie... Nem kell sírni. -körzött ujjaival fedetlen hátamon. Hangja olyan megnyugtató.
-Tulajdonképpen miért is sírsz? -puszilt homlokomra.
Egy kis ideig nem tudtam megszólalni, de aztán csak kinyögtem valamit.
-Merth... még sosem éreztem ilyet... -motyogtam mellkasával szemezve.
-Milyet?
-Hát ilyet... még sosem volt ilyen szenvedélyes, és intenzív együttlétem. Még soha nem váltott ki belőlem ennyi érzelmet senki... Még... sosem voltam... szerelmes... -suttogtam a végét.
Erre percekig nem válaszolt, csak simogatta a hátam.
Kezdtem azt hinni már, hogy valami rosszat mondtam, de végül megszólalt.
-Tudod Jimin... az én szememben te vagy maga a tökéletesség, a földre szállt angyal. Te világítod be a szürke mindennapjaimat. Te vagy az, aki újra festi fekete szívemet. Mikor mondtad, hogy te tudod legjobban, hogy mi is az a magány... Ebben tévedtél, mert én is tudom, sőt nagyon jól ismerem... Mióta dolgozok és van munkahelyem, minden napomat egyedül töltöttem... Egyedül keltem fel, és egyedül aludtam el. A hétvégéket se volt kivel töltenem. Csak a munka volt meg én. A szüleim és a testvérem távol laknak innen, szóval velük sem tudtam volna találkozni rendszeresen.. De megismertelek téged, és az életem 180°-os fordulatot vett jó irányba. Akár hiszed, akár nem... te is nagyon sok új dolgot megmutattál nekem, amit eddig nem tapasztaltam vagy éreztem az életemben. Például... eddig soha senki sem sírt nekem szex után azért, mert élvezte. És most, hogy te ezért pityeregtél... hihetetlenül boldoggá tettél engem, mert tudom, hogy én is boldoggá tettelek téged, és én szeretlek boldoggá tenni... -simított le alfelemre.
Csillogó szemekkel hallgattam végig mondandóját. Aztán utána nem tudtam eldönteni, hogy most sírjak örömömben vagy a nyakába ugorjak...
-Annyira szeretlekh... -szipogtam, majd óvatosan párnácskáira hajoltam és lassan, finoman csókolni kezdtük egymást.
Alapjáraton nem szeretek ilyen fontos szavakkal dobálózni csak úgy... de Jungkook megérdemli, mert neki szívből mondom, mivel tényleg így van.
Ő mélyítette el csókunkat, és fenekem pihenő kezét arcomra helyezte, úgy ízlelgetett tovább.
-Én is téged... -motyogta két csók közt.
Egy hosszúra sikeredett nyálcsere után, eldöntöttük, hogy most már aludni fogunk. Legalább még van időnk kialudni magukat reggelig.
-Majd holnap reggel fürdünk, jó? -kérdezte.
-Mhm.
Azzal helyezkedni kezdünk az alváshoz.
أنت تقرأ
𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔
أدب الهواة"-Nem Jungkook, ne sajnáld! Már lehullt az álarcod. Már tudom milyen vagy, és kösz, de ennyi pont elég volt belőled. -köptem felé a szavakat, majd hirtelen kikaptam a kulcsot a zsebéből és roham tempóban kinyitottam vele az ajtót, aztán már ott sem...
