Sziasztok, Mindenkinek!
Először is leszögezném, hogy ezt a rész NEM azért írtam meg, hogy bejelentsem azt, hogy szünetelni fog a sztori, mert NEM fog.
Folytatni fogom...Mivel már több mint egy hete, sőt lehet, hogy már 2 hete nem raktam ki részt, így kötelességemnek érzem közölni, hogy nen azért nem jönnek az újabb chapterek, mert meguntan az írást, hanem mert így év végén nyelvvizsgáztam és hát ugye készülni kellett rá, emiatt pedig félre raktam egy kis időre ezt a sztori írást.
A másik ok, ami miatt nem folytattam ezt a könyvet az már egy kicsit szomorúbb indok. Ugye minden ember életében megtörténik a másik, számára fontos személy elvesztése, de ezt nem is firtatnám tovább...
Sejtitek mire gondoltam...
Na mindegy...↪Back to the topic..
Szóval, nyári szünet lesz és tovább írom ezt a könyvet.
A kérdés az:
▶Legyen benne Jungkook szemszöge?
▶Mérges legyen Jimin anyukája, ha majd megtudja, hogy Jimin nem heteró?
▶Szenvedjen még Jungkook?
▶Legyenek benne még 18+-os részek vagy ennyi elég lesz?Ennyi kérdésem van, de aztán még nyugodtan írhattok még mással kapcsolatban is, például Taehyung... na őt most valahogyan... szóval nem tudom, hogy kibéküljenek-e vagy legyen egy nagy balhé Jimin és közte...
Ötleteket kérek, mivel innentől már én fogok írni, mert... elárulok egy titkot...
Ezt a könyvet már szerintem 2 éve kezdtem el írni és eddig azokat raktam ki, aztán pár résszel ezelőtt fogyott el az, amit ugye régebben írtam meg, szóval most folytatni fogom... 2 év után...Egyébként ha majd ezt a könyvet bejeztem, akkor folytatni fogom a másikkal. CALL ME BY MY NAME.
De lehet, hogy inkább egy másikat folytatok, amit már szintén elkezdtem de még nem rajtam ki.
A címe, OUT OF THE LIMIT.A borítója ilyen:
Szerintem lehet sejteni, hogy ez erősen 18-as lesz és hát lesz benne egy-két beteg dolog, de nekem tetszik. Mivel én írom....Szóval, ez a helyzet.
Szívesen várom a kommenteket és az építő kritikákat, ha van.
További szép napot, Mindenkinek!
KeyJKeyMinxx
YOU ARE READING
𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔
Fanfiction"-Nem Jungkook, ne sajnáld! Már lehullt az álarcod. Már tudom milyen vagy, és kösz, de ennyi pont elég volt belőled. -köptem felé a szavakat, majd hirtelen kikaptam a kulcsot a zsebéből és roham tempóban kinyitottam vele az ajtót, aztán már ott sem...