-Jungkookie drága... főzöl valami kaját? Te úgyis olyan jól értesz a konyhához. Légyszi... -kiabált Junghae a bátyjának.
Hát igen... eléggé éhesek lettünk.
Miután visszajöttünk a teraszról, Junghae kitalálta, hogy zenét fogunk hallgatni a beépített hangszóróin. Ugyanis két hangszóró van felszerelve a nappaliban és még kettő a konyhában, ami számomra eléggé luxus dolog.-Miért pont én főzzek? Főzzél inkább te, hiszen te is értesz a konyhához. -jött a válasz.
-Várj egy kicsit, Jimin. Valamit elintézek, mert különben itt nem lesz kaja. -kelt fel a kanapéról a fiatalabbik Jungkook, majd a konyhába sietett, míg én csak ültem egyhelyben.
-Kookie... kérlek. Csinálj valami kaját. Én addig szórakozni akarok Jiminnel. Annyira csodabogyó a srác, nem hagyhatom őt figyelem nélkül egy percre sem. -hallottam meg Junghae hangját a konyhából.
-Ugye tudod, hogy ez most egy kicsit félre érthető volt? -kérdezte Kook.
-Jól van na... te is tudod, hogy nem úgy értettem. Csak most nincs kedvem a konyhában álldogálni és kevergetni a kaját.
-Mert szerinted nekem van hozzá egy csepp kedvem is? -kérdezett vissza Kook.
-Tudom, hogy nincs, de... légyszíves. -motyogta halkabban Junghae, majd halk motoszkálásra lettem figyelmes, ami szintén a konyhából szűrődött ki.
Hm... mit csinálhatnak oda bent...?
-Ne, Jungh.. ah... mi a jó édes faszomat csinálsz? -sziszegte Jungkook.
-Csinálj kaját Kook. Most... -parancsolta neki az öccse.
-Oké, csinálok valamit nyugodjál már ketté. Cs..csak ez hagyd abba...
-Én is így gondoltam. Hé, piros lett a cuki pofid... -kuncogta Junghae, majd újra lehuppant mellém a kanapéra.
-Mit csináltál vele? -kérdeztem tőle gyanakodva.
-Csak meggyőztem, hogy főzzön nekünk. -rántott vállat a barna hajú.
-Tudni akarom én azt, hogy hogyan..? -motyogtam magamnak a kérdést.
-Szerintem... inkább nem. Tudod, ez ilyen tesós dolog. -nevetett fel zavartan a mellettem ülő.
-Mhm, értem...
-Na jó, szóval milyen zenét indítsak? -kapta elő a telefonját, majd rácsatlakozóiért a hangszórókra.
-Nekem mindegy. -bújtam ki a kérdés elől.
-Akkor kérdezem úgy, hogy milyen zenéket szoktál hallgatni? -pillantott rám Junghae, amitől egy pillanatra megint szívrohamot kaptam.
-Ez iszonyat para. -nevettem el magamat. -Basszus, folyton azt hiszem, hogy Kook van itt mellettem. -csaptam homlokon magamat.
-Esetleg adjak egy csókot is? -kezdte el vonogatni a szemöldökét.
-Azt lássam meg! -dugta ki a fejét Kook a konyhából és dühös pillantásokkal fürkészte az öccsét.
-Hogy ez a gyerek mindent hall... Csak vicceltem Kookie bogyó. Ne vegyél már mindent komolyan. Ha nem felejtetted volna el, nekem még mindig barátnőm van. -forgatta meg a szemeit a barna hajú, mire válaszul Jungkook csak bemutatott neki mosolyogva, majd vissza ment a konyhába.
-Örülhetsz, hogy ilyen féltékeny a párod. -mosolygott rám Junghae.
-Én örülök is neki. Nagyon kis aranyos ilyenkor. Sosem szoktam ilyennek látni. -kuncogtam.
YOU ARE READING
𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔
Fanfiction"-Nem Jungkook, ne sajnáld! Már lehullt az álarcod. Már tudom milyen vagy, és kösz, de ennyi pont elég volt belőled. -köptem felé a szavakat, majd hirtelen kikaptam a kulcsot a zsebéből és roham tempóban kinyitottam vele az ajtót, aztán már ott sem...