𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔

Chapter 40

Péntek este van. A délután letudtam az összes tanulnivalómat. Szenvedtem vele, de, végül kész lett.

Most már a nappaliban ültem a kanapén, csipszet zabálva.

Anya már itthon volt, de ő még takarított valahol a házban.

Ahj... olyan romantikus ez a film, amit nézek. Épp most lesz a csók jelenet.
Már javában potyogtak a könnyeim, a meghatódottságtól. Annyi mindenen keresztül ment az a pár... és most újra egymásra találtak... hát nem, gyönyörű...?

Viszont ezt is megkell zavarnia valakinek, azzal, hogy szépen rátenyerelt a csengőnkre.

Idegesen felpattantam és leállítottam a filmet.

-Anya! Várunk valakit? -kiáltottam a nappaliból.

-Csak Jungkook lesz az! -hallottam hangját.

-Oké... -mondtam, de ezt már inkább magamnak.

Pedig olyan idilli lett volna ez a jelenet a filmben. És a dal, amit alá vágtak... olyan szerelmes...

A kurva életbe Kook, miért pont most kellett jönnöd?! Na nem mintha nem örülnék. Csak jöhetett volna 10 percel később.

Odasétáltam a bejárati ajtóhoz, és belenéztem az előszobai tükörbe.

Na most szépen nézünk ki...
Kb úgy festek, mint aki 15 év után szakított a barátjával.
Magyarul elég szarul néztem ki.

Pedig csak egy romantikus filmet kezdtem el nézni. Látszik, hogy a belső dolgaimat anyától örököltem.
Mármint az érzelmek, stb...

Ekkor újra csengetett, gondolom Kook.

-Jól van na, nyitom. -fordítottam el a zárban a kulcsot, majd már ki is tártam az ajtót.

Nem kellett csalódnom. Ugyanis tényleg Kooksi állt előttem. Ráadásul egy igen csak aggódó fejet vágva.

-Te.. sírtál? -tolt beljebb vállaimnál fogva a lakásba, majd becsukta az ajtót magunk mögött.

-Mivel éppen egy romantikus film kellős közepén törtél be hozzánk... -vontam vállat és letöröltem a könnyeimet.

Amúgy egyáltalán nem vagyok szomorú meg semmi... csak olyan megható pillanat volt, ahogy hosszú idő után újra találkozott egymással a két főszereplő...

-És azért sírsz, mert betörtem hozzátok..? -használta az előbb elhangzott szavaimat, miközben levette a kabátját meg a cipőjét.

-Nem, te hülye... csak a film miatt. -nevettem egy kicsit.

-Tudod elég fura, hogy nevetsz, miközben tiszta könnyes az arcod... -jött hozzám közelebb és hüvelykujjaival letörölte nedves arcomat.

-Na így már jobb... Jó újra látni téged Jimin. -ölelt magához.

-Téged is.. -szippantom be férfias illatát.

-Szóval ilyen kis érzékeny típus vagy? -tolt el magától annyira, hogy szemeimbe tudjon nézni.

-Nem tehetek róla. -vontam megint vállat.

-Hát persze... Na de tulajdonképpen én most azért vagyok itt, hogy Jisooval beszéljek, szóval megyek is hozzá. Te meg nyugodtan nézd tovább a szerelmes filmedet 5 liter csokis fagyi társaságával. -veregetett egy győztes mosollyal hátba.

-Nem egy elcseszett szerelmi drámában vagyunk... egyébként meg csipszet eszek. -forgattam szemet, majd hallottam, hogy Kooksi nevetve ment anyám szobája felé.