(bocsánat a hosszú kihagyásért)
-És ezután letérdelt elém és... megtörtént... -magyaráztam anyának könnyeimmel küszködve, miközben a gyűrűmet mutogattam neki büszkén.
-Oh, de aranyos... -vinnyogott anya, mint egy tinilány. -Na és most hol van a férjed? -kuncogott.
-A szüleinél. -vontam vállat.
-Te miért nem mentél vele? -vonta fel egyik szemöldökét.
-Mert... Jungkook nem akarta. -sóhajtottam fel.
-Mi? Hogy hogy?
-Hah... Csak fél a szülei reakciójától. Elmondása szerint neki furcsa családja van. Nagyon kedvesek, de nem mindennapiak. Legyen annyi elég, hogy eléggé szeretik egymást szivatni, akármiről is van szó. Nem szeretne beégni előttem. -magyaráztam neki.
-Oh, oké. -lepődött meg anya, majd folytatta az idő közben félbehagyott vacsora készítését.
Jungkookkal már 2 hete hivatalosan is egy párt alkotunk, de anyának még csak most volt alkalmam elmondani a nagy hírt, mivel őt hirtelen egy két hetes konferenciára hívtak Jeju szigetére, amiről csak tegnap jött haza.
Igazából már telefonon el mondtam neki nagy vonalakban a történteket, de ő a lelkemre kötötte, hogy majd személyesen meséljem el a részleteket, amit most meg is tettem.
Egyébként Kook tényleg csak ezért nem akarta, hogy menjek, amit természetesen meg is értettem, hiszen ő nem bírja a kritikát, és totál égőnek érezné azt, ha a szülei nekem viccelődnének róla.
Nekem meg bőven elég az is ha az esetleges esküvőnkön találkoznék velük először.
Azt mondta, hogy azért ment el a szüleihez, hogy bejelentse a mi párkapcsolatunkat, és hogy tanácsot kérjen tőlük 1-2 dologgal kapcsolatban, ami szerintem annyira aranyos. Mármint, hogy egy kicsit elbizonytalanodott az önálló élettel kapcsban és neki legalább van kihez visszamennie, hogy tanácsot kérjen.
Nekem csak anya van és az "élettársa", ha szabad így neveznem, akivel még azóta is nagyon nagyon jóban van. Én nem tudok leülni már egy nagy közös családi megbeszélésre, mivel ugye az apukám... hát igen. A Busani incidens óta nem hallottam felőle semmit. Mindenesetre jobb is így, én ezt mondom.
Jungkookkal pont tegnap kezdtünk el dolgozni ugyanannál a cégnél. Mármint Kook újra elkezdett dolgozni én meg most kezdtem dolgozni.
Az első napomon semmi extra nem történt, csak egy ottani fotós emberke körbe vezetett és el is telt az egész nap.
Pedig őszintén szólva én azt hittem, hogy az első napom izgalmasabb lesz.
Bár... ahogy Kook mondta tegnap délután "Én majd gondoskodok arról, hogy egy percig se unatkozz..."
Erről a mondatról csak nekem jutnak eszembe mocskos dolgok?
Már alig várom, hogy végre rendesen dolgozzak. Ez annyira menő lesz.
Lehet, hogy anya még el is tudja intézni, hogy én legyek Kookie fotósa.
Vagy legalábbis bízom benne.
Vacsorára Kook is végre hazaért, és az első amit mondott az az volt, hogy "Jimin... beszélnünk kell vacsora után..."
YOU ARE READING
𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔
Fanfiction"-Nem Jungkook, ne sajnáld! Már lehullt az álarcod. Már tudom milyen vagy, és kösz, de ennyi pont elég volt belőled. -köptem felé a szavakat, majd hirtelen kikaptam a kulcsot a zsebéből és roham tempóban kinyitottam vele az ajtót, aztán már ott sem...
