𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔

Chapter 38

Ismét egy újabb felejthetetlen délutánt töltöttem Taehyunggal.

Már 17 óra felé járhatott az idő, és már úton voltunk haza felé.

Mit ne mondjak, rendesen feldobta a napomat. Minden hülyeséget össze hordott, ami elég vicces volt, szóval sokat nevettünk.

Jól eltelt ez a nap is. Most már itt álltunk egymást ölelve a kereszteződésnél, ahol útjaink különválnak. Persze nem örökre..

-Vigyázz magadra. Megleszel otthon? -vált el tőlem Tae.

-Persze. Jó éjszakát. -mosolyogtam rá.

-Neked is Chim. -szólított régi becenevemen, ami miatt mosolyom mégszélesebb lett.

Aztán már mentem is a lakásunk felé.

5 perc unalmas séta után, már a lépcsőkön ballagtam felfelé, majd benyitottam az otthonomba, ahol ledobtam a táskám, majd becsuktam az ajtót és a kabáttól, sapkától is megszabadultam, majd szokásomhoz híven a konyhába mentem.

Ott megpillantottam anyát, aki a konyha asztalnál ült egy tea társaságában és úgy nézett ki, mint aki komoly depresszióban szenved.

-Szia...anya? -köszöntem bizonytalanul.

-Szia Kincsem... -köszöntött sóhajtva, rám sem nézve.

-Valami baj van? -töltöttem magamnak egy pohár vizet.

-Nézd... én nem akartam veszekedni reggel... csak... nem nézem jó szemmel ezt az egészet.

Felé fordulva hajtottam le a pohár vizet, majd az üres üveget a mosogatóba tettem, és nekidőltem a konyha szekrénynek, úgy néztem le a konyha asztalnál ülő valójára.

-Tudom, anya... De táncolni akkor is el szeretnék járni. Szeretem azt a sportot, és még Taehyung is csatlakozni szeretne. -újságoltam el neki.

-Ha Tae is megy, akkor megnyugodtam. -sóhajtott. -Amúgy... Jungkookal, együtt aludtatok? -váltott témát hirtelen, mire egy kis időre megfagyott a vérem, de aztán időben kapcsoltam.

-Igen... egy nem túl szép álmom volt, így megkértem őt, hogy aludjon velem. -komplikáltam át egy kissé a valóságot.

-Ja, értem.. Csak mert mikor éjjel hazajöttem, és benéztem hozzád, őt is ott láttam, aztán csak ezért kérdeztem. -kezdett magyarázkodni.

-Ma is át fog jönni?

-Nem tudom. Szerintem ma nem.

-Akkor átmehetek én hozzá? -dobtam fel az ötletemet.

-Felőlem... Most elvileg úgy is otthon van. Pont akkor futottam össze vele a munkahelyen, mikor ment el. Kedvel téged, azt mondta.

Most kihagyott pár ütemet a szívem, azt hiszem...
És egy kis pír is szökött az amúgy fehér arcomra.

-Ke..kedvel?

-Igen, nagyon szereti a társaságodat, és ennek örülök. Ott is szeretnél aludni? -mosolygott lágyan.

-Terveim szerint igen. -motyogtam.

-Oké.

-Köszi anya. -léptem a konyha ajtóhoz.

-Ugyan, semmiség. -legyintett.

Bementem a szobámba és bedobtam pár ruhát, meg tankönyvet a másik táskámba.
Elraktam egy kis pénzt, biztos ami biztos alapon, majd kiszedtem a zsebemből a kis papír cetlit, amint a táncos tanfolyam hirdetése van, és lefényképeztem, majd elküldtem Taenak.