𝐈 𝐖𝐚𝐧𝐭𝐞𝐝 𝐓𝐨 𝐁𝐞 𝐘𝐨𝐮𝐫𝐬 | 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 | ✔

Chapter 30

Egy pillanatra megfagyott bennünk a vér.

Azt hittem leállt a szívem..

Nem tudtam mit kéne csinálni most, de Jungkook hamarabb észbe kapott, mert leemelt a konyha pultról.

-Kimegyek anyudhoz, addig öltözz fel, és tüntesd el a nyomokat a nyakadról. -adta halkan az utasítást.

-De Jungkook tiszta vé... -kezdtem volna bele, de kiviharzott a konyhából.

Én próbáltam elmondani neki...
Rajtam már nem múlik.

Így egy vállrántással együtt, a szobámba vettem az irányt.

Még rendesen bizsergett az egész testem, de legfőképp a nyakam és az ajkaim.

Hihetetlen ez a Jungkook.

A reggel még olyan jól indult, aztán egy kisebb világháborút indított el, majd most újra felfalt majdnem.
Elég pörgősen indul ez a nap.
És még dél sincs...

-Uram isten, mi történt veled Jungkook?! -hallottam meg anya kétségbe esett kiáltását.

Na ja... előbb neki kellett volna eltüntetnie a nyomait...

Kíváncsi lennék milyen magyarázattal áll elő neki a fekete hajú. De most más dolgom van, szóval majd később megkérdezem tőle.

Felvettem a kedvenc fekete, lenge farmeromat, meg egy egyszínű hosszú ujjút.
Utána rendbe raktam az ágyamat, és leszedtem az ágynemű huzatomat, mert azért a tegnapi után mégsem kéne ebben aludnom.
Na nem azért mondom, mert megbántam volna, hanem csak higiénikus akarok lenni.

A fürdőbe osontam ágyneműhuzatommal együtt, és magamra zártam az ajtót.
Nem lenne szerencsés ha valaki rámnyitna most...

Gyorsan elindítottam egy mosást, és a tükör elé lépkedtem.

Sok szenvedés árán elintéztem a foltjaimat is.

Még a múltkoriak is alig szívódtak fel..
De szerencsére most csak egy kettő lett.

Lassan egész jól megtanulok bánni ezekkel a szépségápolási cuccokkal.

Mikor úgy ítéltem meg, hogy kiváló munkát végeztem, a tenyeremet vettem szemügyre.

Szerencsére csak felületi sérülés történt, de az viszont súlyos.

Előkaptam az elsősegély dobozt, és kivettem belőle egy vattát, meg a fertőtlenítőt, majd lefertőtlenítettem vele a sebet nagy szenvedések és visszafojtott ordítások közepette, meg lemostam az odaszáradt vért is.

Vissza raktam mindent oda, ahol volt.
Ezután a fejemre is szántam 2 percet, és így már egy szalonképes Jimin nézett vissza a tükörből.

-Jimin, légyszi engedj be! Mindjárt bemegy... -kiabált halkan az ajtó túloldaláról anya.

-Máris! -nyitom ki előtte az ajtót, majd el is hagynám a helységet..

-Jól nézel ki. -fordult vissza óvatosan végigmérve engem anya.

-Köszi. -villantottam egy mosolyt felé, majd újra a konyhába ballagtam.

Jungkook éppen egy vizes zsepivel próbálta leszedni magáról a véremet. Már nézni is rossz volt, amit művelt.

Elég vicces látványt nyújtott, mit ne mondjak...

-Hé hé... várj... ne így, mert felsérted a puha arcodon a bőrt. -fogtam meg kezét, és kivettem belőle a fehér, vizes anyagot, majd egy hajítással kivágtam a kukába.