10/10

44. rész

Lola

- Kész vagy? - dugta be a fejét kopogás után Sergio az ajtómon.

- Egy pillanat - mondtam, miközben a tükör előtt ellenőriztem a sminkemet.

- Hűha - vigyorodott el perverzül. - Csak nem pasivadászatra indulsz?

- És ha igen? - néztem rá kérdőn. - Nekem is jár a szórakozás.

Tátott szájjal pislogott a válaszomat hallva.

- Csukd be a szád, mert belerepül a légy - léptem el mellette vigyorogva és nem értettem, hogy tudok vele ilyen közvetlen lenni. Bár a tudat, hogy még mindig nem tudja, hogy lefeküdtünk sokat segített benne. Befújtam magam a parfümömmel és jeleztem, hogy kész vagyok.

- Hm - szagolt a levegőbe Serg. - Olyan ismerős ez az illat - húzta össze a szemöldökét, mint aki nagyon gondolkodik valamin. Az ütő is megállt bennem.

- Biztosan érezted már rajtam - próbáltam szépíteni a helyzetet.

- Lehet - vonta meg a vállát és megnyugodtam, hogy leszállt a témáról.

Kiléptünk a folyosóra, ahol már gyülekeztünk egy páran. Cris is megjelent Irinával és az arckifejezése megmosolyogtatott.

- Běbě chaton - vigyorgott rám Ibra. Úgy látszik ezt már nem mosom le magamról.

- Igen Tomkatt? - válaszoltam svédül, ami nem kis meglepetést okozott a csatárnak, de a kezdeti döbbenet után elvigyorodott.

- Nem akarsz csapatot váltani? - karolta át a vállamat és a lift felé kormányzott.

- Hey! - szólalt meg Roni és Sergio egyszerre. - Nem elcsábítani az edzőnket! Ő a mienk!

- Nem vagyok senkié - néztem rájuk csúnyán. - Köszönöm, de egyenlőre maradok a blancoknál, mert kell nekik egy erős női kéz.

- Ha már a sajátunkat unjuk - vigyorgott rám a portugál pimaszul, mire gyilkos pillantást küldtem felé. Irina csak kapkodta a fejét köztünk.

- Ha megunod ezeket az idiótákat, mi szívesen látunk - komolyodott el a svéd óriás.

- Fejben tartom - mosolyogtam rá kedvesen.

A szálloda előtt beültünk egy hatalmas limóba és megkértük a sofőrt, vigyen minket a városban található legjobb helyre. A kocsi belsejében már megkezdtük az alapozást. Durrantak a pezsgős üvegek és egyre jobb hangulatban koccintottunk az elért sikereinkre, csak Irina duzzogott, mert a fiúk nem nagyon foglalkoztak vele. Egyszerűen nem volt közös témájuk, míg velem a fociról beszélgettek.

- Nem volt mérges apád, hogy pont a Realhoz szerződtél? - nézett rám Alves. - Ő aki a Barcába játszott, gondolom nem örült neki.

- Az az igazság, hogy később tudta meg. Már annak sem örült mikor a Santosnál voltam, de az, hogy Spanyolországba költözöm, kiborította. Nem árultam el, melyik csapathoz megyek csak annyit, hogy spanyolhoz. A repülőtéren az elváláskor vallottam be.

- Mit szólt hozzá? - csillogtak kíváncsian Xavi szemei.

- Ha azt mondom, hogy nyolcvankét nem fogadott hívás és számtalan üzenet várt tőle mikor leszálltam a reptéren akkor szerinted? - vigyorodtam el. - Azóta viszont belenyugodott és ő is örül a sikereimnek.

- Megérkeztünk - szólt hátra a sofőr, majd kiszállva kisegített minket az autóból.

- White Rabbit - olvastam el a hely nevét.