10/10

89. rész

Lola

- Nem értem Del Bosquet - néztem értetlenül az előttem ülőre. - Miért nem fiatalít egy kicsit a kereten? Miért ragaszkodik görcsösen a régi csapathoz, ahonnan már sokan kiégtek vagy kiöregedtek?

- Ne foglalkozz vele, nem a te dolgod - morogta Flo bácsi miközben ki sem látszott az asztalát elborító papír halom mögül.

- De így esélye sem lesz egy újabb VB-t nyerni - dőltem hátra a fotelomban idegesen. - Olyan srácokat nem válogatott be, mint Jese, Morata, Isco vagy...

- Kicsikém - masszírozta meg az orrnyergét a bácsikám miután levette a szemüvegét - ne akard megváltani az egész világot. Te csak a mi klubunkra koncentrálj!

- Azt teszem - húztam el a számat - vagy úgy látod, hogy valamit rosszul csinálok?

- Nem, nem - szabadkozott azonnal. - Sőt, túl jól teljesítesz.

- Ezt hogy érted? - pislogtam rá értetlenül.

- Egyre többen érdeklődnek felőled.

- Hogy mi van? - lepődtem meg.

- Több csapat is megkeresett már, hogy nem akarsz e átigazolni hozzájuk a jövő szezonra.

- És te mit mondtál nekik?

- Hogy egyenlőre jól érzed itt magad - mondta, majd rám nézett. - Vagy rosszul gondolom?

- Nem, imádok itt lenni, csak most megleptél - néztem még mindig elhűlve a rokonomra. - Meg szabad tudnom, hogy kik voltak azok? - tört elő a kíváncsi énem.

- A United, a City, a Roma és a Milan - sorolta a klubok nevét. Elképedve néztem ki a fejemből. Sose hittem volna, hogy egyszer eljutok erre a szintre, hogy ekkora múlttal rendelkező csapatok fognak érdeklődni irántam. Igen, tudom ez volt a célom, de ez akkor is ledöbbentett. Töprengésem feltűnt a bácsikámnak is. - Csak nem elgondolkodtál valamelyik ajánlaton?

- Nem, dehogy csak ez annyira...álomszerű - suttogtam halkan. - Ez volt a célom, de annyira nehéz elhinni, hogy tényleg teljesülhet.

- Lolita, ne csodálkozz rajta - mosolyodott el Flo bácsi. - Rengeteg erőt és energiát fektettél ebbe és most az meghozta a gyümölcsét. Nagyon büszke vagyok rád.

- Köszönöm - pislogtam rá hálásan. - Legalább van valaki aki értékeli is amit csinálok.

- Most miért mondod ezt?

- Te is tudod, hogy apa egyáltalán nem örül a munkámnak - húztam el a számat. - Ő azt szeretné, ha férjhez mennék és családom lenne - bukott ki belőlem keserűen. - De mint tudjuk, azt nem nekem találták ki.

- Olvastam mi történt. Jól vagy?

- Megvagyok - válaszoltam szűkszavúan.

- Na persze - sóhajtott fel. - Az újságból kellett megtudnom, hogy szakítottatok Silvaval.

- Senkinek semmi köze hozzá! - mordultam fel.

- Persze, de nem neked kellet apádnak magyarázkodni, hanem nekem, mert nem vetted fel neki azt az átkozott telefont.

- Miért, mit kellett volna mondanom? Bocs apa, de Thiago elfelejtett tájékoztatni róla, hogy nős. Ja és a gyerekeiről sem tudtam - csattantam fel idegesen majd nem tudtam tovább ülve meredni, így az ablakhoz mentem és kibámultam rajta. - Megint én csesztem rá - nyögtem fel fájdalmasan. - De most nem hagyom magam a földbe döngölni - szorítottam ökölbe a kezeimet.

- Lolita - ölelt át Flo bácsi - Nézz rám - kérte kedvesen és én teljesítettem a kérését. - Nem cseszted el, csak rosszul választottál.