Chica (H.S) •Befejezett•

21.

Ana Herrera~

Idegesen, összekuporodva ültem az ágy tetején, és gondolkodtam, miközben Harryt vártam. Két órája elment, és nem tudtam, hogy hová. Féltettem, rettenetesen, de nem tudtam mit tenni. Berágott rám, de biztos, hogy nem csak a vitánk miatt, ami pár órával ezelőtt zajlott le. Valami volt a háttérben, és nem tudtam hogy mi az. Idegesített, a tudat, hogy valamivel, akaratomon kívül is, de megbántottam.

Nyílt a hotelszoba ajtaja, én pedig azonnal felkaptam a fejem. Harry lépett be rajta. Furcsa volt. Mintha...valami megváltozott volna rajta. Felpattantam az ágyról, és hirtelen megöleltem Őt. Nem tudtam hova tenni ez a bátorságot, de örültem annak, hogy ismét mellettem van, és nem esett semmi baja sem.

Összehúzott szemöldökkel váltam el tőle.

-Ittál.-szűrtem le.

-Nem eleget.-horkantott fel. Elment mellettem, és leült az ágyra. Fejét tenyereibe temette, majd pár másodpercig így maradt-Miért nem mondtad el?-nézett fel rám. Értetlenül tekintettem szemébe-Hazudtál.-íriszeiben megcsillant valami. Valami furcsa-Miért nem mondtad el, hogy Zayn megfenyegetett?-pattant fel az ágyról, és lépett közelebb. Torkomon akadt a levegő és lehajtottam a fejem.

-Én...csak...-szabadkoztam.

-Mit te csak Chica?-tárta szét karjait-Bánthatott volna érted?! Képes lett volna olyan dolgokra rávenni amit ép ésszel nem tettél volna meg!-emelte meg hangját. Tudtam, hogy egyszer rájön, de nem gondoltam volna, hogy pont akkor, mikor csak egymásra tudnánk számítani. Igen, Zayn megfenyegetett, de nem akartam megtenni neki semmit sem.

-Nem akartam megtenni.-motyogtam magam elé. Fújt egyet.

-Könnyen befolyásolható vagy Chica, Zayn pedig megtalálja a módját, hogy megszerezze amit akar, ez esetben, az a valami te voltál. Tudtam, hogy valami nem stimmel, de mikor tegnap Gemma szólt, hogy látta Zaynt kijönni az öltözőből, tudtam, hogy valami nem oké.-mondta. Sokkal nyugodtabbnak tűnt, mégsem tudtam hogyan viselkedni, hisz ivott. Bátortalanul ránéztem.

-Akkor ezért akartad, hogy minél előbb eljöjjünk. Nem is volt szó itt semmiféle kikérdezésről. Csak távol akartál tartani Zayntől.-döbbentem rá.

-Inkább a problémáktól.-javított ki. Nem hittem el. Képtelen voltam elhinni amit mondott. Tényleg nem volt szó arról, hogy ki akartak kérdezni. Csak el akart vinni Londonból-Akkor most miért akarod, hogy Oroszországba mennyek veled?-kérdeztem, és már én sem voltam teljesen nyugodt. Elnézett-Mit titkolsz még Harry?-kérdeztem.

-Igazat mondtam akkor, mikor azt mondtam, új életet akarok veled kezdeni.-pillantott rám-És az is, hogy Oroszországban él az egyik barátom.-szólt.

-Átvágtál. Most miért higgyek neked?-kérdeztem tanácstalanul, már-már remény vesztve.

-Mert túl sok minden történt ebben a pár hónapban köztünk. Mert megbízol bennem. Mert...-befejezni nem tudta, hisz kitört az ablak, és egy fekete ruhás alak rontott be rajta. Fegyvert fogott ránk. Harry azonnal kapcsolt, és megfogta a kezem, majd a kijárat felé kezdett el húzni. A lépcsőn kezdtünk el rohanni, az alak pedig utánunk. Örültem, hogy nem pizsiben voltam, és nem a legtetején voltunk a hotelnek. A hátsóajtón futottunk ki, így épp a parkolóhoz értünk.

Harry még mindig szorította a kezem, így kénytelen voltam utána menni. Menekültünk. Valaki elől, akinél pisztoly volt, és aki nem jó szándékból futott utánunk. Harry gyorsan kinyitotta a kocsiajtót, és behuppantunk. Szélsebesen indította el a kocsit. Mély lélegzeteket véve próbáltuk feldolgozni az imént történteket. Ki volt az a maszkos férfi? Miért támadott ránk? És miért fogott ránk pisztolyt?

-Tárcsázd a gyors hívóban lévő első számot!-vette ki zsebéből a mobilját Harry. Értetlenül, de tettem amit mondott-Hangosítsd ki.-szólt. Csináltam és vártam, hogy ki fogja felvenni.

-Igen?-kérdezte egy mély férfi hang.

-Azt hiszem, elfogadjuk az ajánlatod.-mondta Harry. A férfi felnevetett.

-Gondolom találkoztatok valakivel.-szólt a vonal másik felén lévő fél. A mellettem ülő felhorkantott.

-Nem most kellene ezt megbeszélnünk.-Harry hangja dühösen csengett. Mondjuk...meg is értem.

-Gyertek hozzám.-mondta, és bontotta a vonalat. Értetlenül tettem le a mobilt, és pillantottam Harryre. Kételkedtem abban, hogy semmi nem fog történni aznap.

-Ki volt ez?-kérdeztem, cseppet sem magabiztosan. Harry nagyot nyelt.

-A Bérgyilkos Osztag vezetője.-fogta rövidre Harry. Az egész út alatt, csak magam elé bámultak és gondolkodtam. Akkor most az oroszlán barlangjába fogunk merészkedni?!...

Kérlek komizz!