Chica (H.S) •Befejezett•

2. évad: 7. rész

Ana Herrera~

Óvatosan felsegítettem a lányt a földről, ügyelve arra, nehogy bármilyen hirtelen mozdulatot is tegyen. Ahogy megláttam alakját, tudtam, hogy semmi sem lesz rendben. Hát...nem is tévedtem.

-Mit keresel itt? Miért követsz?-tártam szét karjaim idegesen.

-El kell tűnnünk, minél előbb.-fogta meg karom és húzni kezdett.

-Nem megyek veled sehová!-rántottam ki tagom szorításából. Egyszerűen képtelen voltam megérteni, mire ez a nagy sietség.

-Ana, kérlek, most az egyszer bízz meg bennem!-csaknem könyörgött.

-Gemma, dolgoznom kell.-indultam el munkahelyem irányába, de a nő visszarántott.

-Muszáj velem jönnöd. Veszélyben vagy, és Darcy is!-szólt. Mintha csak tudta volna, hogy a lányomtól meggondolom magam.

-Honnét tudsz te róla?-nyíltak nagyra szemeim, miközben minden figyelmemet neki szenteltem.

-Mindent elmesélek, de velem kell jönnöd.-indult el előttem, kíváncsiságom pedig utána vezetett.

Megállt a kocsim mellett, és várakozón tekintett rám. Amilyen gyorsan csak tudtam, a vezető ülés felé mentem, és kinyitottam az autót. Gemma bepattant, én pedig felbőgettem a motort. Elindultunk. Nem akartam hozzám vinni, inkább Mona háza felé vittem az irányt.

Fogalmam sem volt, hogy mit is akart elmagyarázni, de bevallom, hajtott a kíváncsiság, hogy mégis honnét tudott Darcy létezéséről. De talán az még jobban érdekelt, hogy ki más tudhat még a lányomról. Egyáltalán Gemma sejti, hogy a kislány Harryé? Mert ha igen, akkor a titkom mégsem volt olyan biztonságban mint képzeltem. 

Görcsösen szorítottam a kormányt, miközben próbáltam nem padlóig nyomni a gázt. Ideges voltam, rettentően, és még az sem tudott megnyugtatni, hogy Gemma, egy rég ismert barát mellettem volt. Elvégre, biztos voltam benne, hogy nem jó dolgokat szándékozott nekem elmondani. 

-Nem kell idegeskedned.-szólalt meg hirtelen-Csak vigyél egy nyugodt helyre, ahol meg tudjuk beszélni ezt.-kérte. Fújtam egyet, hamarosan pedig leparkoltam Mona házánál.Nagyon reméltem, Darcy nem volt a házban, hanem valamelyik barátnőjével játszott a szomszédban. 

Kiszálltunk az autóból, s a bejárat felé kezdtünk lépkedni. Hirtelen vissza fordultam a szőke lány felé és rászegeztem mutató ujjam. 

-Ha bármi rosszban sántikált, halott ember vagy.-szűrtem fogaim között mint egy védelmező anyatigris. Láttam, ahogy nagyot nyelt, de bólintott. 

-Én nem szándékozom senkinek sem ártani.-emelte maga elé kezeit védelmezően. 

-Legyen így.-mondtam, majd kinyitottam a bejárati ajtót-Szia Mona!-kiáltottam. Kislányom miután meghallotta a hangom, azonnal lefutott a lépcsőn. 

-Mami!-kiáltotta boldogan, s karjaimba vetette magát. Nevetve emeltem fel, s fordultam Gemma felé. 

-Szia Királylány!-vigyorodott el a nő szeretetteljesen. Akármennyire is nem akartam, megmelengette a szívemet a gesztus. 

-Ki ez a néni?-kérdezte ártatlanul Darcy. Az előtte álló szőkeség felnevetett. 

-Nem vagyok annyira öreg.-ingatta meg a fejét-Gemma vagyok a te nagynénéd.-nyújtotta felé a kezét, a kislány pedig óvatosan, de elfogadta. Szúrósan néztem a nőre, hisz nem szerettem még volna elmondani a lányomnak, hogy az édesapja nővérével állt szemben. 

-Gemma?-hallottam meg Mona izgatott mégis ideges hangját. Az előbb említett az idősödő nő felé nézett és nagy mosolyt engedett. Közelebb lépett hozzá, és átölelte Őt-Mit keresel itt?-kérdezte kíváncsian. 

-Ezt én is szeretném tudni.-morogtam az orrom alatt. Pót anyám szúrósan nézett rám, míg Gemma kérés nélkül sétált be a nappaliba, s ült le a kanapéra. 

-Még mielőtt összeesküvés elméleteket kezdenétek szövögetni magatokban, elmesélem miért is vagyok itt.-tette keresztbe lábait-Először is: Robin kiszabadult a börtönből...

Sziasztok!

Meg is hoztam a meglepetést nektek! Tudom, volt egy kis gubanc miszerint eltűnt a történet. Ez azért lehetett, mert valaki feltörte a fiókom, vagy hasonlók. Mindenesetre itt is van a folytatás. Tudom, elég sok időt hagytam ki, de azért remélem elnyeri a tetszéseteket! 

Millió puszi: Ladybady <3